|
HazánkMagyarország területének több mint 20%-át [[erdő]] borítja, az itt végzett tudatos emberi tevékenységet összefoglaló néven '''erdőgazdálkodásnak''', erdészetnek nevezzük.
{{idézet 2|''Hazánk viszonyai olyanok, hogy az úrbéri szabályozások és erdőelkülönitések folytán az erdők mindinkább kisebb térre fognak szoritattni, mert a kevésbé hegyes söt gyakran lapályos vidéken, ha a meglévő erdők a közbirtokosok közt eloszlatnak; többnyire kiirtatni, és jövedelmezőbb szántó vagy kaszálló földekké fognak alakíttatni, úgy hogy idővel egyedül a nagyobb birtokosok és helységek — az utóbbiak a törvények által kénszeritve — birandnak ily helyeken erdővel. Államgazdászati szempontból, az egyes birtokost, ez átváltoztatásban gátolni nem lehet, mert a térnek más mivelési ággal nagyobb hasznát veendi, és vele együtt az ország termesztési képessége is növekedik.''|Erdőszeti Lapok, 1863. második évfolyam XI. füzet}}
== Főbb tudnivalók ==
Az általános európai helyzettől eltérően hazánkban az összes erdőterület 85%-án [[lombos erdő]] található, a [[fenyőerdő]]kfenyőerdők területe 15%. Az ún. [[természetközeli]] állományok az összes erdőterület mintegy felén találhatók.
Az élőfakészlet 85%-át a [[lombos fa]]fajokfafajok alkotják, amelyben a tölgy [[fafajcsoporttölgy]] fafajcsoport 26%-os aránya kiemelkedő, míg a további sorrend: fenyők: 15%, cser: 13%, bükk és akác 12-12%, nyárak 6%. Főleg az erdőtelepítések nagy arányára vezethető vissza, hogy magas a 0-20 (32%) és a 20-40 éves korosztályok aránya (29%).<ref>[http://quercus.emk.nyme.hu/NFP_Hungary/dok/helyzetkep_2001.doc Nyugat- Magyarországi Egyetem, ErdomérnökiErdőmérnöki Kar ErdovagyonErdővagyon ... elérve: 2008-02-13]</ref>
Az [[erdészet]] az [[agrárium]] szerves része. [[Megújítható nyersanyag]]ainyersanyagai, termékei és szolgáltatásai révén azonban számos más tárcához tartozó ágazati tevékenység alkotó eleme. Magyarországon az erdő – a [[szántó]] után – a második legnagyobb [[művelési ág]]. A [[faállomány|faállománnyal]] borított terület alapján az ország [[erdősültség]]eerdősültsége 19,6%.
Az [http://www.fvm.hu/main.php?folderID=847&articleID=4342&ctag=articlelist&iid=1] 1996. évi LIV. törvény-bentörvényben az erdő elsődleges rendeltetésének [[primátus]]aprimátusa gazdasági, védelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatás-kutatási célokat definiál. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
A teljességre törekvő ([[holisztika|holisztikus]]) és [[ágazatközi megközelítés]] alapján készült [[Magyarország Nemzeti Erdőprogramja|Magyarország Nemzeti Erdőprogramjának]] [http://quercus.emk.nyme.hu/NFP_Hungary/index.htm] tervezete, melynek az előttünk álló 10 éves időszakra előirányzott célprogramjai alkotják az erdészet jövőképét. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
* Az állami erdőgazdálkodás fejlesztése terén olyan tulajdonosi, kezelői intézményi szerkezet kialakítása szükséges, amely hosszú távon biztosítja az állami erdővagyon megőrzését, a termelés fejlesztését, és az azt kezelő szervezet működőképességét.
* A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésében sürgető feladat a jelenleg nem művelt erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység beindítása. Ez elősegíti többek között e területeknek a gazdasági életbe való bevonását, a [[közcélú feladat]]okbanfeladatokban történő részvételét, a [[tartamosság]] biztosítását az ország összes erdeiben.
* A racionális [[fahasznosítás]] területén [[ökológia]]i és gazdasági szempontból is alapvető nemzetgazdasági érdekünk az újratermelhető, környezetbarát [[Fa (anyag)|faanyag]] fokozottabb felhasználása.
* A vidék- és területfejlesztés, [[erdőtelepítés]] vonatkozásában az agrárátalakulás során felszabaduló területek erdősítése növeli a nemzeti erdővagyont, munkalehetőséget teremt, és folyamatos foglalkoztatást biztosít a vidék számára. Az [[erdőszerkezet-átalakítás]], a külterületi és belterületi [[fásítás]]okfásítások a táj környezeti állapotának és a [[biodiverzitás]]-nak a növelése mellett hozzájárulnak a tájképi hatások javításához, a vidéki turizmusfejlesztés lehetőségeihez, és emelik a vidéki élet minőségét.
* Az ember és az erdő viszonyának javítását illetően az ember felelőssége, a társadalom erdő iránti igénye növekedett a természeti folyamatok megértésében, működőképességének megőrzésében, a környezeti állapot javításának és fenntartásának terén.
* [[Természetvédelem]] az erdőben, mely azt jelenti, hogy a természeti értékek és területek védelmét, az erdők biológiai sokféleségének megőrzését nem lehet kizárólag a jogszabályok alapján védetté nyilvánított objektumokra (például fajokra, élőhelyekre, területekre) korlátozni, hanem egész rendszereket, indokolt esetben a természetes tájakat, azok [[ökológiai potenciál]]jávalpotenciáljával együtt kell védelemben részesíteni ([[Natura 2000|NATURA 2000]])[http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=426]
* Az új szemléletű, modern [[erdővédelem]] – ami egyúttal az [[erdővagyon]] védelmét is jelenti – elsősorban a károk megelőzését, a természetes folyamatok nagyobb mértékű érvényesülését, az erdők [[önszabályzó képesség]]énekképességének fokozását állítja középpontba. Az így kialakuló természet-közeli erdők jobban szolgálják az erdők többcélú funkcióit (''Forest Focus'').
== Igazgatás ==
{{elavult}}
[[Fájl:A magyar állami erdészeti irányítás rendszere.png|bélyegkép|jobbra|A magyar állami erdészeti irányítás rendszere.]]
A [[Vidékfejlesztési Minisztérium]] feladatait meghatározó kormányrendelet értelmében ágazati irányítás alá tartozik többek között az erdőgazdálkodás, az erdővagyon védelme, az elsődleges faipari termelés, és ezekhez kapcsolódó szolgáltatás.
Az VM Erdészeti Főosztály stratégiai feladatait az alábbiakban foglalhatjuk össze:
| 