Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  3 évvel ezelőtt
a
Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
Ronsdorfban született, a [[Bramen]]i Gimnáziumban majd a [[Jéna]]i és [[Freiburg im Breisgau|Freiburgi]] egyetemen végezte tanulmányait. Az egyetemen fizikát, matematikát, és [[Bruno Bauch]]tól filozófiát tanult (Bauch leginkább [[Neokantianizmus|neo-Kantiánusnak]] mondható). Leghíresebb és legnagyobb hatású tanára viszont [[Gottlob Frege]], a modern logika atyja. Eredetileg Carnap érdeklődése a fizika volt, de a tanulmányait megszakította az [[első világháború]], amely alatt katonaként szolgált. Ezek után folytatta tanulmányait és disszertációját „A tér” (Der Raum) címen írta a tér elméletéről Bauch témavezetésével. Már ez a disszertáció problémás volt, mert sem fizikának, sem filozófiának nem akarták elfogadni. 1922-es védése után folytatta kutatásait a fizika filozófiai kérdéseiről. Ekkor [[Albert Einstein]] [[relativitáselmélet]]e volt hatással több kortárs tudományos beállítottságú filozófusára. 1924 és 1925 között [[Edmund Husserl]] szemináriumaira is bejárt. Fiatalon levelezésbe került [[Bertrand Russell]]-lel, aki szintén nagy hatással volt rá.
 
1926-ban '''[[Bécs]]be''' költözött, hogy a Bécsi Egyetemen egy akadémiai posztot foglaljon el, és tagja lett az ún. [[Bécsi kör]]nek, melyet [[Moritz Schlick]] vezetett. A kör tagjai, főleg Schlick szorgalmazására találkozott időnként [[Ludwig Wittgenstein]]nel is, akinek viszont kissé ellenszenves volt a kör, és különösen Carnap. 1928-ban Carnap publikálta korai fő művét, és a logikai empirizmus korai szakaszának meghatározó művét ''„A világ logikai felépítése”'' (Der logische Aufbau der Welt (röviden: Aufbau)) címmel. 1929-ben ''„A logika vázlata”'' (Abriss der Logistik) egy matematikai-logikai kézikönyvet adott ki. 1930-benban [[Hans Reichenbach]]-hal közösen a „Megismerés” (Erkenntnis) nevű folyóiratot alapították meg.
 
1931-ben '''Prágában''' nevezték ki professzorrá. Prága akkoriban szoros szellemi kapcsolatban volt Béccsel, és majdnem olyan meghatározó intellektuális központ volt. [[Willard van Orman Quine]] ekkor látogatta meg, és lett tanítványa, majd nézeteik eltávolodása mellett jó barátja. Ekkor ismerkedett meg Inával, feleségével. Itt írta 1934-ben másik meghatározó művét ''„A nyelv logikai Szintaxisa”'' (Logical Syntax of Language (röviden: Syntax)) címmel.
 
1935-ben Carnap az '''[[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]]''' emigrált, ahol 1941-ben lett állampolgár. Az emigrációban Quine segítette sok mindenben. A [[chicago|Chicagói]] Egyetemen kapott állást 1936-benban, és 1952-ig maradt ott. Chicagóban bizonyos okok miatt olyan filozófiai légkör is vette körül, amiben nem érezte jól magát, így egy rövid princetoni állás után a [[UCLA]]-n (University of California at [[Los Angeles]]) lett professzor 1954-ben.
 
14 éves korában Carnap eszperantót tanult, később az [[Eszperantó]] Világkongresszust meglátogatta, és a nyelvet utazásai során is alkalmazta. Az 1963-as önéletrajzában nagy rajongással ír erről a nyelvről. Ez a rajongás filozófiai nézeteivel kapcsolatos, hiszen Carnap nagy mestere volt a mesterséges, formális nyelveknek, és nagy híve az egységesség (egységes tudomány) eszméjének. Carnap korai fiatalságától fogva antialkoholista volt.
153 075

szerkesztés