|
fassssssss
{{korrektúra}}
{{Tudós infobox
|név=Michael Faraday
|kép=Faraday-Millikan-Gale-1913.jpg
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint = az egyik legnagyobb kísérletező
| nemzetiség = brit
| születés dátuma = [[1791]]. [[szeptember 22.]]
| születés helye = [[Newington Butts]]
| halál dátuma = [[1867]]. [[augusztus 25.]] {{életkor-holt|1791|1|1|1867|1|1}}
| halál helye = [[Hampton Court]]
| szakmai kitüntetések = [[Copley-érem]] (1832 és 1838)<br /> [[Royal-érem]] (1835 és 1846) <br />[[Rumford-érem]] (1846)
| akadémiai tagság =
| hatással volt = [[Humphry Davy]]<br />[[William Thomas Brande]]
| aláírás = Michael Faraday signature.svg
}}
'''Michael Faraday''' ([[Newington Butts]], [[1791]]. [[szeptember 22.]] – [[Hampton Court]], [[1867]]. [[augusztus 25.]]) [[angolok|angol]] [[fizikus]] és [[kémia|kémikus]], a Royal Society tagja (FRS). Az [[elektrotechnika]] nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta, jelentősen hozzájárult az [[Elektromágnesség|elektromágnesesség]] és [[elektrokémia]] területeinek fejlődéséhez.
Ő találta fel a később [[Bunsen-égő]] néven ismertté vált hőforrás első változatát.
Michael Faradayt a történelem egyik legnagyszerűbb tudósának tartják. Néhány tudománytörténész úgy emlegeti őt, mint a természettudomány-történet legnagyobb kísérletezőjét. Ez nagyban köszönhető az [[elektromosság]] területén kifejtett erőfeszítéseinek, amely lehetővé tette, hogy a technológia képessé vált az elektromosság felhasználásra.
A [[Elektromos kapacitás|kapacitás]] [[SI mértékegységrendszer|SI]] egysége, a [[farad]], róla kapta a nevét, valamint a [[Faraday-állandó]], ami egy mol [[elektron]] töltését jelenti (kb. 96 485 [[coulomb]]).
Faraday induktivitás-törvénye úgy szól, hogy amikor egy [[mágneses mező]] időben változik, [[elektromos mező]]t gerjeszt.
Faraday a ''Fullerian Professor of Chemistry'' címet viselte a [[Royal Institution of Great Britain]]ben.
== Fiatalkora ==
| 