„III. Ferdinánd kasztíliai király” változatai közötti eltérés

Apja, [[IX. Alfonz leóni király|IX. Alfonz]] (1171–1230) leóni király, anyja a szintén a Burgundiai-házból származó [[Berengária kasztíliai királynő|Berengária]] (1180?–1246) kasztíliai királynő, [[VIII. Alfonz kasztíliai király|VIII. (Nemes) Alfonz]] (1155–1214) kasztíliai királynak és ''Angliai Eleonórának'' a leánya. III. Ferdinánd szülei 1197-ben kötöttek házasságot. Házasságukat azonban a közeli rokoni kapcsolat miatt [[III. Ince pápa]] 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia (1176? 1181?–1250), [[I. Sancho portugál király|I. Sancho]] (1154–1211) [[Portugália|portugál]] király lánya és e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként [[III. Celesztin pápa]] már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya meg is romlott, és III. Ferdinánd szülei közötti konfliktus 1217-ben csúcsosodott ki: [[I. Henrik kasztíliai király|I. Henrik]] (1204–1217) kasztíliai király, VIII. Alfonz fia és utóda meghalt, Kasztília királynője Berengária lett, I. Henrik nővére, de ő még ebben az évben (1217) lemondott a fia, Ferdinánd javára, aki így [[Kasztília]] királya lett. IX. Alfonz azonban a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség nem állt a leóni király mellé, IX. Alfonz pedig támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal. IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd – szintén III. Ferdinánd néven – tulajdonképpen akadály nélkül [[Leóni Királyság|León]] királya lett. Ezután a két királyi cím már sohasem vált szét, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek.

 

 

Nagyon jelentős III. Ferdinánd országépítő tevékenysége, kiválóan kormányozta az uralma alatt álló területeket. Ebben a munkájában nagy segítséget nyújtott neki a kasztíliai kancellár, Rodrigo Ximenes de Rada érsek. A király nagylelkűen támogatta a híres [[salamanca]]i egyetemet, és uralkodása alatt kezdődött meg a kasztíliai gótika remekének, a [[burgosi katedrális]]nak az építése. III. Ferdinándot 1671-ben avatták szentté.