„Habsburg-törvény” változatai közötti eltérés

[[1945]] után az osztrák kormány több nemzetközi egyezményhez (emberi jogi konvenciókhoz, diszkriminációellenes megállapodásokhoz) csak úgy csatlakozott, hogy fenntartásokat fűzött hozzá annak érdekében, hogy ezek az egyezmények hatálya Ausztria területén ne vonatkozzanak a Habsburg-család tagjaira. [[1955]]-ben a [[Szovjetunió]] kormányának kifejezett követelésére a Habsburg-törvény bekerült az [[osztrák államszerződés]]be is, annak elválaszthatatlan részeként.

 

 

[[1982]]-ben az osztrák kormány [[I. János Károly spanyol király|János Károly]] [[Spanyolország királyainak listája|spanyol király]] közbenjárására [[Zita magyar királyné|Zita császárnénak]], Károly császár özvegyének megadta a hazautazási engedélyt lemondó nyilatkozat aláírása nélkül, azzal az indokkal, hogy ő nem született Habsburg, csak beházasodott az uralkodóházba, és sohasem támaszthatna igényt a trónra. A Habsburg-monarchia restaurációja ebben az időben már valószerűtlennek volt tekintendő. Az özvegy császárné 63 év száműzetés után látogatott Ausztriába. [[1989]]-ben [[Zita magyar királyné|az utolsó császárné]] a svájci [[Zizers]]-ben elhunyt, testét [[1989]]. [[április 1.|április 1-jén]] a Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a [[kapucinusok]] bécsi templomának kriptájába temették, ünnepélyes keretek között. A temetésére érkező családtagok a kormány általános engedélyével már valamennyien beutazhattak Ausztriába.