„II. István magyar király” változatai közötti eltérés

Szerkesztéseim visszaállítása valamint további javítások
(Szerkesztéseim visszaállítása valamint további javítások)
{{Uralkodó infobox
| név =''<big>II. István</big>''
| kép =Stefan II István koronázása KKwęgierski.jpg
| képaláírás =II. István koronázása.<br/> [[Miniatúra]]ábrázolása a [[Képes Thuróczi-krónika|Képes krónikábólThuróczi-krónikában]]
| ragadványnév =
 
| uralkodás_kezdete =[[1116]]. [[február 3.]]
| uralkodás_vége =[[1131]]. [[március 1.]]
| koronázás dátuma = 1105 <small>(ifjabb királlyá)</small> <br>1116 <small>(királlyá)</small>
| koronázás helye =[[Székesfehérvár]]
| örököse =[[Saul magyar herceg|Saul]]
| előd =[[Kálmán magyar király|Kálmán]]
 
| állam2 =Dalmácia
| megnevezés2 =királya <small>(először)</small>
| uralkodási_név2 =István
| uralkodás_kezdete2=[[1105]]
| uralkodás_vége2 =[[1119]]
| utód2 =
 
| állam3 =Dalmácia
| megnevezés3 =királya <small>(másodszor)</small>
| uralkodási_név3 =
| uralkodás_kezdete3=[[1124]]
| előd3 =
| utód3 =
 
| állam4 =
| megnevezés4 =
| uralkodási_név4 =
| uralkodás_kezdete4=
| uralkodás_vége4 =
| koronázás dátuma4 =
| koronázás helye4 =
| örököse4 =
| előd4 =
| utód4 =
 
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| teljes_név =
| születési dátum =[[1101]]
| születési hely =[[Székesfehérvár]] (?)
| halálozási dátum =[[1131]]. [[március 1.]]
| halálozási hely =ismeretlen helyen
| temetés dátuma =
| nyughelye =[[Nagyvárad|Váradváradi]] székesegyház
| házastárs = 1. Christiana di Capua (* ?; † 1120)
| házastárs2 = 2. Adelheid von Riedenburg
| házastárs3 =
| gyermekei =
| lábjegyzet =
}}
'''II. István''' ([[1101]]. – [[1131]]. [[március 1.]]), [[Árpád-ház]]ból származói magyar király. [[1116]]. [[február 3.|február 3-ától]] haláláig uralkodott. Apja [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán király]], anyja Kálmán első felesége [[Felícia magyar királyné|Felícia királyné]], aki szicíliai normann hercegnő volt. Ikertestvére, László 1104 körül meghaltII. NővérénekIstván Zsófiánakuralkodása későbbiharcokkal férjevolt nem ismertteli, csakemellett annyita tudunkkirály róla, hogyéletét az őörökös fiahiánya voltis Saul,megnehezítette. akiÍgy rövidkerülhetett ideiga trónörökösként szerepelttrónra a magyarKálmán történelemben.által Istvánuralkodásra féltestvérealkalmatlanná volttett [[BoriszII. trónkövetelőBéla magyar király|BoriszVak Béla]], aki Kálmán második, elűzött feleségétől született, és Kálmán nem ismerte el fiának.
 
== GyermekkorGyermekkora ==
István neveltetéséről nincs semmilyen információnk. Semmi jel nem mutat arra, hogy a széles körű műveltségéről ismert apa fiát a magáéhoz hasonló színvonalú oktatásban részesítette volna. Kálmán az [[1105]]-ös győzelmes dalmáciai hadjárata után ifjabb királlyá koronáztatta Istvánt. Kálmán így akarta kifejezésre juttatni, hogy [[Álmos herceg|Álmos]] ellenében fiát tekinti törvényes örökösének. Álmos ezután fokozta a korona megszerzésére irányuló erőfeszítéseit, ami [[1115]] körül az ő és fia, a későbbi [[II. Béla magyar király|II. (Vak) Béla]] király megvakításához vezetett. Kálmán kegyetlen tette hatásosnak bizonyult, mert 1116. február 3-án történt halála után néhány nappal Lőrinc [[esztergomi érsek]] feltételezhetően [[Székesfehérvár]]on királlyá koronázta II. Istvánt.
 
== Külpolitikai nehézségek ==
 
== Az Olsava menti csata ==
 
II. István és [[I. Ulászló cseh fejedelem|I. Vladisláv]] cseh fejedelem a magyar-morva határon az [[Olsava]] folyónál kezdte meg béketárgyalásait, amikre mindkét uralkodó seregeivel vonult fel. Az eseményekről cseh és magyar forrás is beszámol. A két tudósítás nem mindenben fedi egymást, de annyi bizonyos, hogy a nagy bizalmatlanság miatt egyeztek meg. Ehelyett 1116. [[május 13.|május 13-án]] véres csata támadt, amelyben II. István serege vereséget szenvedett. A kortárs krónikás [[Cosmas Pragensis]] – az [[augsburgi csata|augsburgi csatára]] célozva – azt jegyezte fel, hogy annyi magyar „''pusztult ott el, amennyi még a Lech folyó mentén sem veszett oda''”. István első külpolitikai akciója tehát kudarccal végződött, a magyar-cseh viszony ellenséges maradt. II. István később sorra fogadta be a nem sokkal később kitörő cseh trónharcok emigránsait.
 
== Harc Dalmáciáért ==
[[Fájl:II István koronázása KK.jpg|250px|bélyegkép|jobb|II. István koronázása Fehérvárott. Miniatúra a [[Képes krónika|képes krónikából]]]]
 
[[Ordelafo Faliero]] velencei dózse még Kálmán életében, [[1115]] augusztusában akcióba lépett a magyar uralom alatt álló dalmát területek megszerzése érdekében és ez részben sikerült is neki. Következő, 1116 májusában indított támadásához már [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] német-római és [[I. Alexiosz bizánci császár|I. Alexiosz]] bizánci császár politikai támogatását is megnyerte. A velenceiek 1116. [[június 29.|június 29-én]] [[Zára]] mellett vereséget mértek a Kledin bán vezette magyar hadakra, [[Spalato|Spalatóból]] pedig a város polgárai űzték ki a magyarokat, így egész [[Dalmácia]] a dózse kezére került.
 
 
== Háború az orosz fejedelemségekkel ==
 
István apja külpolitikáját követte abban is, hogy [[1123]]-ban beavatkozott az orosz fejedelmek belviszályába. Az egyesítésre törekvő Vlagyimir Monomah nagyfejedelemmel – Kálmán volt apósával – szemben a magyar király a volhiniai Vlagyimirból elűzött Jaroszlav fejedelmet támogatta. Az István vezetése alatti magyar seregek már megkezdték Vlagyimir ostromát, amikor Jaroszláv váratlanul meghalt. István ezután is folytatni akarta az ostromot, de a királyi tanács tagjai úgy döntöttek, hogy nem harcolnak tovább, ha az uralkodó nem vonul vissza, hazatérnek és új királyt választanak. István kénytelen volt meghátrálni. Az esemény már előrevetíti, hogy a külügyekben elszenvedett kudarcok miatt Istvánnak hamarosan belpolitikai nehézségei is lesznek..
 
== Belpolitikai problémák ==
[[Fájl:StefanStepan2 II węgierskipecet.jpg|thumb|300px250px|II. István [[Thuróczikirályi János]] [[Thuróczi-krónika|krónikájában]]pecsétje]]
A sorozatos kudarcok miatt a magyar főurak egy jelentős része elégedetlen volt a király uralmával és – más jelölt hiányában – a vak Álmos herceg mellé állt. Az egyházi vezetők körében is népszerűtlen volt II. István, mert – ebben is folytatva apja politikáját – nem tett jelentős alapításokat.
Mindezek következtében 1125-26 körül Álmos elég erősnek érezte támogatóit, hogy ismételten megkísérelje a főhatalom megszerzését. Közelebbről nem ismert események után azonban a herceg akcióját ezúttal sem kísérte szerencse és Álmos Bizáncba, Béla Pécsváradra menekült. Az események meggyőzték Istvánt és támogatóit arról, hogy uralmuk fenntartása érdekében jelentős fordulatra van szükség, elsősorban a külpolitikában.
Az [[1122]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] megkötött [[wormsi konkordátum]] hosszú időre véget vetett a pápaság és a császárság küzdelmének. Ez jótékony hatással volt a magyar külpolitika lehetőségeire, mert módot adott arra, hogy Magyarország egyformán jó kapcsolatot tartson mindkét hatalommal. II. István [[1126]] őszén személyesen találkozott [[I. Szobeszláv cseh fejedelem]]mel, és rendezték a két ország viszonyát. A magyar-cseh viszony ezután több évtizedig jó volt. 1126 körül a salzburgi érsek közvetítésével létrejött a magyar osztrák megbékélés is. A nyugati megbékéléssel párhuzamosan azonban egyre jobban kiéleződtek a magyar-bizánci ellentétek.
 
== Háború [[BizáncBizánci Birodalom|Bizánccal]]cal ==
[[Fájl:Stephan II Litho 2.jpg|250px|bélyegkép|jobb|[[Moritz von Schwind]] festménye [[Josef Kriehuber]] [[Litográfia|litográfiája]] nyomán]]
Bizánc és a Magyar Királyság kapcsolatai 1116-ban romlottak meg, amikor I. Alexiosz a dalmáciai háborúban Velencét támogatta. Bizánc ettől kezdve a magyar kereskedők munkáját is megnehezítette. A háborúhoz vezető közvetlen okot az adta, hogy Álmos herceget [[II. János bizánci császár]] országába fogadta. István arra számított, hogy Álmos bizánci hadak élén fog királyságára törni és mindenképpen el akarta érni, hogy kiutasítsák a görög területről. A császár és a király között [[Szent Piroska|Piroska]], [[I. László magyar király|Szent László]] leánya próbált közvetíteni. Sikertelenül. Az 1127-1129 között folyó magyar-bizánci háború célja nem területek szerzése volt, hanem egymás területének dúlásával próbálták a felek akaratukat a másikra kényszeríteni. Először István támadott 1127 nyarán. Előzőleg, mivel gyermeke még nem született hivatalos örökösévé tette Sault, nővére fiát. István elfoglalta, majd lerombolta Belgrádot, majd Szófián át [[Plovdiv|Filippupoliszig]] (Plovdiv) hatolt. Közben, [[1127]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] Álmos herceg meghalt, de ez nem jelentette az ellenségeskedések beszüntetését, mert [[1128]]-ban a császár óriási erővel vonult Magyarország ellen. A magyar csapatok Haram vára mellett súlyos vereséget szenvedtek. A bizánciak ezután feldúlták és teljesen kifosztották a [[Szerémség]]et, majd visszavonultak.
 
[[Kategória:1131-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A nagyváradi székesegyházban eltemetett személyek]]
[[Kategória:A székesfehérvári bazilikában megkoronázott királyok és királynék]]