„Theaitétosz (dialógus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
22. sor:
=== Bevezetés ===
 
A dialógus kerettörténetét Szókratész két [[Megara (attikai)|megarai]] barátjának – [[megarai Eukleidész|Eukleidésznek]]<ref>Eukleidész a [[megarai iskola]] alapítója</ref> és Terpiszónnak – a találkozása és beszélgetése képezi.<ref>Theaithétosz 142a – 143c</ref> A beszélgetés valamikor i. e. 369-banben történt, nemsokkal azután, hogy Theaithétosz a megarai ütközetben megsérült. Eukleidész egy könyvet ad át Terpiszónnak, mely egy harminc évvel korábban lezajlott beszélgetést tartalmaz. A beszélgetés résztvevői Szókratész, Theaitétosz és Theódorosz. Theaitétosz és Theódorosz a Platón által nagy becsben tartott [[matematika]] tudományát képviselik. Theodórosz személyéről nem tudunk sokat, Theaitétoszt viszont több ókori forrás is említi, valamint azt is tudni róla, hogy Platón Akadémiáján dolgozott. Kettejüket tartják az algebrai [[irracionális számok|irracionalitás]], vagy - tudománytörténetileg pontosabban - az [[inkommenzurabilitás (geometria)|inkommenzurabilitás]] elméletének az első kidolgozóinak.<ref>Uo. (A dialógus bevezető 132 o.)</ref>
 
A dialógus bevezetőjében Szókratész és Theodórosz találkozójáról olvashatunk, ahol Szókratész afelől érdeklődik, hogy a mai fiatalok kellő figyelmet szentelnek-e a matematikának. Theodórosz dicséretek közepette beszámolt egy különleges, tehetséges ifjúról Theaitétoszról, ezzel felkeltve Szókratész kíváncsiságát aki meghívta az ifjút egy beszélgetésre. A beszélgetés a tudás meghatározására tett kísérlettel kezdődik: Szókratész felkéri Theaitétoszt, hogy próbálja meg meghatározni, hogy mi a tudás. Theatétosz különböző meghatározásokat ad: ''„Véleményem szerint tudás mindaz, ami Theodórosztól megtanulható, a mértan és amiről az imént szó esett, s emellett a cipészmesterség, s a többi mesterember mestersége is. ez mind összesen és külön-külön nem más mint tudás.”''<ref>Platón: Theaitétosz 146 d</ref> Szókratész azonban egyik meghatározást sem fogadta el, és egy analógia segítségével cáfolta. Ha az agyag mibenléte érdekelte volna, mondta, nevetséges lett volna az agyag különböző fajtáit felhozni válaszként, hiszen olyasvalakiről, aki nem tudja, úgy általában, hogy mi is az agyag, nem várható el, hogy tudja mi a téglavető anyaga. Ha pedig az asztalosmesterség annak a tudásában áll, hogy hogyan készítsünk dolgokat fából, Szókratésztől nem lehet elvárni, hogy tudja mi az asztalosmesterség, ha egyszer nem tudja a választ arra, hogy mi a tudás. Theaitétosz kiegészíti Szókratész példáját, s ez a magyarázat tulajdonképpen egy metodikai kitérő, melyben a két beszélgető a vizsgálódás módszerét és a definíció típusát mutatta be.