„Selpőc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Népessége címsor
26. sor:
|weboldal = www.selpice.sk
}}
'''Selpőc''' ([[1887]]-ig ''Selpicz'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Šelpice'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nagyszombati kerület]]ben, a [[Nagyszombati járás]]ban. [[2011]]-ben 770 lakosából 735 szlovák volt.
 
== Fekvése ==
32. sor:
 
== Története ==
A község területe már a kőkorszakban is lakott volt, a régészek számos emléket találtak itt ebből az időből.
A község területe már a kőkorszakban is lakott volt, a régészek számos emléket találtak itt ebből az időből. A település első írásos említése [[1249]]-ből Vencel cseh király okleveléből származik. Története szorosan kapcsolódik a közeli [[Vöröskő]] várához, melyet [[III. Béla magyar király|III. Béla]] király leánya, Přemysl Ottokár cseh király özvegye Konstancia építtetett [[1230]] körül. [[1530]]-ban a török felégette a falut, melynek lakossága elmenekült és csak [[1539]]-ben telepítették újra amikor a vár a Fuggerek birtoka lett. A [[16. század]]ban délről sok, a török elől menekülő horvát érkezett a településre. [[1777]]-ben Selpőcnek 356 lakosa volt és a lakosság száma egészen [[1831]]-ig emelkedett, amikor a [[kolera]] 34 lakos életét követelte.
 
A község területe már a kőkorszakban is lakott volt, a régészek számos emléket találtak itt ebből az időből. A település első írásos említése [[1249]]-ből, Vencel cseh király okleveléből származik. Története szorosan kapcsolódik a közeli [[Vöröskő]] várához, melyet [[III. Béla magyar király|III. Béla]] király leánya, Přemysl Ottokár cseh király özvegye, Konstancia építtetett [[1230]] körül. [[1530]]-ban a török felégette a falut, melynek lakossága elmenekült és csak [[1539]]-ben telepítették újra, amikor a vár a Fuggerek birtoka lett. A [[16. század]]ban délről sok, a török elől menekülő horvát érkezett a településre. [[1777]]-ben Selpőcnek 356 lakosa volt és a lakosság száma egészen [[1831]]-ig emelkedett, amikor a [[kolera]] 34 lakos életét követelte.
Vályi András szerint ''"SELPITZ. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bogdanótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; 3 nyomásbéli határja középszerű, legelője, réttye kevés, fát más hegyekből nyernek az Uraságtól.
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Vályi András szerint ''"SELPITZ. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bogdanótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; 3 nyomásbéli határja középszerű, legelője, réttye kevés, fát más hegyekből nyernek az Uraságtól.''"'' <ref>{{Vályi}}</ref>''
Fényes Elek szerint ''"Szelpicz, tót falu, Poson most F.-Nyitra vármegyében, Szuhához 1 fertálynyira: 382 kath. lak., bortermesztéssel, s jó szántóföldekkel. F. u. gróf Pálffy Ferencz. Ut. post. Nagy-Szombat.
 
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Szelpicz, tót falu, Poson most F.-Nyitra vármegyében, Szuhához 1 fertálynyira: 382 kath. lak., bortermesztéssel, s jó szántóföldekkel. F. u. gróf Pálffy Ferencz. Ut. post. Nagy-Szombat.''"'' <ref>{{Fényes}}</ref>''
 
Pozsony vármegye monográgiája szerint ''"Selpőcz, a nagyszombat–kuti helyi érdekü vasútvonal mentén fekszik. Tót kisközség, 79 házzal és 493 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan e község a bogdanóczi, klucsováni és a nemecsei birtoktestnek volt a része, melynek a XV. század közepén az Ulma család volt az ura. Korábbi birtokosául már 1283-ban a Rathold nemzetséget ismerjük, melynek tagjai e birtokon osztozkodnak. E nemzetség révén tartozik régi birtokosai közé a Kazai Kakas család. Ez időben Slpe volt a neve. 1438-ban Albert királytól kapták az Ulma családbeliek a helység egy részét. 1536-ban a vöröskői uradalomhoz csatolták és ekkor puszta helyként van említve, hova csak néhány év mulva kezdtek ismét lakosok telepedni. Később zálogjogon a Révayaké, de 1596-ban Pálffy Miklós báró magához váltja. 1627-ben a Pálffyak itt vámjogot nyertek II. Ferdinándtól. A Pálffyak maradtak mindvégig az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A hagyomány a Rákóczy-korból a következő tót verset tartja fönn: „Rákóczy, Bercsényi bol naš stric, – Hodivau na hodi do Selpic”. Vagyis: Rákóczy, Bercsényi bátyánk volt, – Selpiczre búcsúra eljárt volt. Tény, hogy Bercsényi Miklós, mint egyik leveléből is kitünik, 1704 deczember 24-én itt tartózkodott. Temploma nincs a községnek. A fentebb említett Nemecsének, a hajdani uradalomnak a nevét ma már csak egy dűlőnév tartja fenn. A község postája, távírója és vasúti állomása Bogdány-Selpőcz."'' <ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.</ref>
 
[[1910]]-ben 550, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Nagyszombati járás]]ához tartozott.
 
== Népessége ==
[[1910]]-ben 550, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
 
[[2001]]-ben 554 lakosából 550 szlovák volt.
 
[[2011|2011-ben 770 lakosából 735 szlovák.]]
 
== Nevezetességei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Selpőc