„Navarrai Mária aragóniai királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
nemzetközi katalógusok a Wikidatából
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
70. sor:
Mária volt szülei legidősebb gyermeke. Húga, [[Navarrai Blanka francia királyné|Blanka]] [[VI. Fülöp francia király|VI. Fülöp]] feleségeként francia királyné lett, míg öccse [[II. Károly navarrai király|Károly]] ''II. (Gonosz) Károly'' néven [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai király]].
 
Máriát [[1342]]-banben, mikor elérte a lányok számára előírt házasulandó kort, a tizenkettedik életévét, feleségül adták [[IV. Péter aragóniai király|IV. (Szertartásos) Péter]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királyhoz]]. A házasságukból négy gyermek született. Első gyermeke, [[Aragóniai Konstancia szicíliai királyné|Konstancia]] születése ([[1344]]) idején Mária még csak tizennégy éves volt.
 
Első és egyetlen fia, [[Péter aragóniai trónörökös|Péter]] herceg [[1347]]. [[április 28.|április 28]]-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter [[1347]]-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, [[Aragóniai Konstancia szicíliai királyné|Konstancia]] hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, [[I. Jakab urgelli gróf]], mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.<ref>Lásd Miron (1913: 181).</ref> A [[Barcelonai-ház]] miután házasság révén megszerezte az [[Aragónia|Aragón Királyságot]] [[1137]]-ben, amikor [[Petronila aragóniai királynő|I. Petronilla]] ([[1136]]–[[1174]]) [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királynő]] feleségül ment [[IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf|IV. Rajmund Berengárhoz]] ([[1113]]–[[1162]]), [[Barcelona grófjainak listája|Barcelona grófjához]], a Katalóniában érvényes [[száli törvény]] értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely [[1502]]-ig volt érvényben.<ref>A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában [[1502]]-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a ''Corts'' [[II. Ferdinánd aragóniai király]] másodszülött lányát, [[II. Johanna kasztíliai királynő|(Őrült) Johannát]], annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála ([[1516]]) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, [[V. Károly német-római császár|Habsburg Károly]] uralkodott. L. Liss, Peggy K.: ''Isabel the Queen: Life and Times'', Oxford, Oxford University Press, 1992.</ref>