|
[[Kép:Mikszath2.jpg|left|thumb|150px|A fiatal Mikszáth]]
Neves és művelt felmenőkkel bíró köznemesi családban született Szklabonyán ([[Nógrád vármegye]]), Mikszáth János jómódú földbirtokos, valamintés a kisnemesi származású farádi Veress Mária fiaként. Mindkét szülője evangélikus vallású voltszülők fiaként. A Mikszáth felmenők felső-magyarországi evangélikuslutheránus lelkészek voltak, ugyanakkor az elterjedt tévhittel ellentétben, nem voltak nemesek.<ref>Vö.: Miskolczy-Simon János: A Mikszáth-család története. Budapest, 1913.</ref> A család a nevét "Mixadt" alakban írta a [[19. század|XIX. század]] kezdetéig, a családi szájhagyomány szerint a "mike szat", "kis falu" román nyelvű szóösszetételnek megfelelően. MikszáthMaga az író a család nemesi eredetét Apafi Mihály erdélyi vajdához vezette vissza, s a családnak még előnevet is adottkreált: "kiscsoltói". Mindez inkább a lebilincselő történetmondó fejéből pattanhatott ki, a valóságban ezeket az információkat nem sikerült semmivel alátámasztani. Szintén érdekesség, hogy Mikszáth anyjának, Veres Máriának a családja is rendszerint összekeveredik a soproni illetőségű farádi Veres családdal, mely családhozamelyhez tartozott később Veres Pálné, az Országos Nőképző Egylet megalapítója. Ezt a tévedést is részben az író táplálta, aki a valóban nemesi származású anyja családját a farádi Veresekkel egy tőről fakadónak vélte. Tény, hogy az Ebecken[[Ebeck]]en és környékén élő Veres család mellett a farádi Veres családnak is voltak felmenői a környéken, a két család ugyanakkor a rendelékezésre álló -– hiányos -– adatok alapján úgy tűnik, hogy nem azonos.
Mikszáth ősei, így dédapja, ükapja, valamint annak testvére a teológiát [[Lutherstadt Wittenberg|WittenbergWittenbergben]]ben és [[Jéna|Jénában]] hallgatta, s nevelőként nemesi családokhoz jutottak be, majd [[Gömör vármegye|Gömör]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Sáros vármegye|Sáros]] megyékben teljesítettek szolgálatot. A lelkészi szál az író nagyapjánál tört meg, aki szakítva a családi tradícióval, a [[nagykürtös]]i földesúr kocsmárosa volt. Mikszáth Kálmán édesapja, Mikszáth János is ott született, de szüleivel később [[Ebeck]]reEbeckre költöztek át, ahol a tekintetes ebecki középbirtokos uraság árendás mészárosa és kocsmárosa lett. Feleségül a helybéli születésű nemes Veres Máriát vette. Három gyermekük – Mária, Kálmán, és Gyula – közül Máriaaleány 17 éves korában egy hirtelen szerzett tüdőgyulladás következtében hunyt el, míg Gyula öccse 13 évesen jutott árvaságra. A család valószínűleg [[1843]] után költözhetett Szklabonyára, ahol az apa előbb a falu kocsmáját és mészárszékét bérelte, később, az [[1860-as évek]] második felében pedig már a „gazda” megjelölés volt olvasható fia bizonyítványában. Földjüket közel 100 holdra becsülték és a család jómódját is bizonyította az a tény is, hogy két cselédet, juhászt és szolgálólányt is tartottak.
Mikszáth iskoláit nagyrészt [[Rimaszombat]]ban járta, [[1857]] és [[1863]] között, az utolsó két osztályt azonban [[Selmecbánya|Selmecbányán]] végezte, ahonnan [[1868]]-ban [[Pest (történelmi település)|PestPestre]]re került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett.
Iskolái befejeztével visszatért [[Nógrád megye|Nógrád megyébe]], ahol [[1871]]-ben Mauks Mátyás szolgabírónál [[Balassagyarmat]]on szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. Itt alkalma volt közvetlen közelből is tanulmányoznia a vármegye uraságait. [[1872]]-ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az ''Igazmondó'', ''Szabad Egyház'', ''Fővárosi Lapok'' és a ''[[Borsszem Jankó (folyóirat)|Borsszem Jankó]]''.
[[1873]]. [[július 13.|július 13-án]] feleségül vette Mauks Mátyás leányát, [[Mauks Ilona|Mauks Ilona Máriát]]. Még ebben az évben meghaltak szülei, s ő feleségével együtt a fővárosba költözött. Nagy nyomorban éltek. [[1874]]-ben halt meg 3 naposháromnapos korában első gyermekük. Felesége megbetegedett és hazaköltözött szüleihez.
Ezután ő is visszahúzódott szülőfalujába, Szklabonyára, ahol azonban anyja a családi birtokot még halála előtt bérbe adta, így abból sem tudott megélni. Az [[1874]]-es megyei tisztújításon mint aljegyző jelöltette magát, de megbukott. Visszatért Pestre, s az irodalommal kezdett komolyabban foglalkozni.
Mikszáth elEl akart válni a feleségétől, mert azt gondolta, hogy rendes jövedelem nélkül nem méltó a feleségéhezhozzá. Felesége nem akart válni, így az akkor még sikertelen író azt hazudta, hogy mást szeret. [[1878]]-ban váltak el. Miután Mikszáthnak rendes jövedelme lett, [[1882]]-ben újra összeházasodtak. Házasságukból három fiúgyermek született: Kálmán, Albert és János. Albert fiának leszármazottai ma is élnek.<ref>{{cite web |url=http://www.agt.bme.hu/balassi/mikszath_unoka.html |title=Beszélgetés Mikszáth Kálmán dédunokájával |date=2006 |accessdate=2015-08-10 |format= |work=http://www.agt.bme.hu/}}</ref> 1899-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja lett. 1910-ben, PestenBudapesten halt meg.
== Írói pályája ==
|
