„Ördög (mitológiai lény)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyar mitológia kategória hozzáadva (a HotCattel)
etimológia, amit a finnugrászok nem látnak szívesen, inkább ismeretlennek minősítik
3. sor:
Az '''ördög''' [[alvilág]]i lény a [[Ősmagyar vallás|magyar mitológiában]]. [[hapax legomenon|Hapaxban]] fennmaradt ómagyar változata az ''ürdüng''.
{{Idézet 2|''Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé '''ürdüng''' intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá.''|[[Halotti beszéd és könyörgés]]}}
Etimológiailag megegyezik az altáji mitológiákban feltűnő gonosszalhalálistenekkel, [[Erlik]]kel (török) és [[Erleg]]gel (mongol). A középkorban a [[Sátán]]nal vagy más [[bukott angyal]]okkal azonosították, így nevének fennmaradása annak köszönhető, hogy a keresztény mitológiába beépíthető volt.
{{idézet 2|''Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az Ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve kit nyeljen el!''|1Pt 5:8 }}
Az ördögöt a különböző [[vallás]]okban a lehető leggonoszabb szellemlénynek tartják, természetfeletti gonosz erőnek, amely a ,,tisztátalan lelkeket” a rosszra csábítja.
 
Tipikus megjelenési formája a kecskelábú, kecskeszarvú, patás ember; gyakran az emberek lelkét próbálja megszerezni alku vagy fogadás formájában.Az ábrázolás az eredeti altáji elképzelésekkel párhuzamos, ahol embertestű, disznófejű, fekete szemű, szemöldökű és bajuszú alak. A népmesék gyakori motívuma az ördög eszén túljáró egyszerű ember.
 
== Etimológia ==
A Magyar etimológiai nagyszótár szerint ismeretlen eredetű szó<!-- mint a török eredetű szavak többsége -->. Az altáji Erlik és Erleg szóalakok azonban egyértelmű rokonságban állnak vele, az l→d és k→g hangváltozások hangtanilag aggálytalanok. A török név jelentése: „üresség”, eredeti alakja ''Yerlik'', ami a ''yer'' (tér, űr)<!--természetesen ezek is török alaprétegbeli szavak a magyarban--> és ''lik'' (valamihez hasonló, -ság, -ség) tagokból áll, a Yerlik→Erlik változás az ótörökben megszokott ye→e változások közé illeszkedik. A mongol mitológiába a törökből kerülhetett, mert a mongolban nincs értelme a szónak, és ott is megtalálható Yerleg alakban is.
 
== Külső hivatkozások ==