„IV. Eduárd angol király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
28. sor:
'''IV. Eduárd, angol király''', ([[Rouen]], [[1442]]. [[április 28.]] – [[1483]]. [[április 9.]]) [[Plantagenet Richárd yorki herceg]] és Cecily Neville fia. Miután apja a [[Wakefield]] melletti ütközetben ([[1460]]) elesett, Eduárd mint a [[York-ház]] (fehér rózsa) feje, magának követelte a koronát a [[Lancaster-ház]]ból (piros rózsa) származott [[VI. Henrik angol király|VI. Henrikkel]] szemben s [[Towtoni csata|Towton]] mellett [[1461]]-ben kivívott győzelme után az angol trónra lépett.
Szenvedélyes, erőszakos és a sors csapásaitól vissza nem rettenő, szüntelenül élvezeteket hajhászó uralkodó volt, aki a megbuktatására támasztott mozgalmakat kegyetlen szigorral nyomta el. [[1470]]-ben ugyan a Lancaster-Warwick-párt újabb felkelése folytán kénytelen volt Angliát elhagyni, de miután sógorától, [[Károly burgundi herceg|Merész Károly burgundi hercegtől]] segítséget kapott, már [[1471]]-ben visszatért s a [[Barneti csata|Barnet]] mellett vívott ütközetben ([[április 14.]]) leverte Warwickot és újra az angol trónra lépett. Egy hónappal később a Margit királynő vezérlete alatt kikötött francia hadat verte le.
Ezek után a Lancaster-házat csaknem teljesen kiirtotta. A fogoly VI. Henriket a [[Londoni Tower|Towerben]] megfojtatta, fiát, Eduárdot összevagdaltatta, a királynőt ellenben {{formatnum:75000}} aranyért átadta a francia királynak, [[XI. Lajos francia király|XI. Lajosnak]]. Később testvérét, Györgyöt, Clarence hercegét is megölette. Amilyen kegyetlen volt a főúri és főpapi ellenzékkel szemben, épp annyira elnéző volt a városokkal szemben s ezek támogatása, valamint ügyes pénzügyi politikája kora egyik leggazdagabb és leghatalmasabb uralkodójává tették. Uralkodása alatt fellendült a kontinentális kereskedelem és teljesen eltűnt a jobbágyság.
| |||