„Derenk” változatai közötti eltérés

A település középkori eredetű. Népessége megfogyatkozott a [[török hódoltság]] és a [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt, majd egy [[1711]]-es [[pestis]]járvány következtében teljesen elnéptelenedett. Az [[1715]]-ös összeírás szerint lakatlanul állt. [[Földesúr|Földesura]], [[Esterházy család|Esterházy gróf]] [[1717]]-ben lengyel (szepességi [[gurálok|gorál]]) jobbágyokkal telepítették be újra.

[[1907]]-ben 367 lakosa volt. {{forr|A [[trianoni békeszerződés]] után Derenk választhatott, hogy Magyarországhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok [[Magyarország]] mellett döntöttek.}} A népesség őrizte etnikai öntudatát, egészen [[1943]]-ig nem asszimilálódott.

[[1938]]-tól [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] – aki vadászterületet akart itt létrehozni – megkezdte a falu kiürítését a tulajdonosok teljes körű kárpótlásával. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző falvaiba költözött. A legtöbben az [[Emőd (település)|Emőd]]höz tartozó Istvánmajorban, a [[Ládbesenyő]]höz tartozó Andrástanyán és [[Sajószentpéter]]en telepedtek le. [[1943]]-ra a település teljesen megszűnt, templomát, épületeit lebontották. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt. 1994 óta, július közepén, egy évben egyszer, az egykori [[búcsú]] napján a faluból származók összegyűlnek egy megemlékezésre. Mint [[magyarországi lengyelek]] sokuk még beszéli a helyi lengyel dialektust.