„Basel-Landschaft kanton” változatai közötti eltérés

a
Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
(embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information)
a (Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel)
A mai kanton területe azokat a birtokokat foglalja magába, melyeket [[Bázel]] város szerzett az idők folyamán és egészen a 16. század végéig a város közvetlen fennhatósága alatt álltak. Miután [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] 1798-ban meglátogatta a várost, a vidéki lakosok a városi polgárokkal azonos jogállást kaptak. A vidék és a város ezer szállal kapcsolódott egymáshoz mind gazdaságilag, mind kulturálisan és ezek megmaradtak azután is, hogy a kanton politikailag kettévált.
 
Az 1830-as francia [[júliusi forradalom]] nyomán Svájcban is politikai forrongás kezdődött. Bázelben a vidéki polgárok tiltakoztak amiatt, hogy a kantongyűlést a városiak dominálják. A városiak nem reagáltak a petíciókra, ezért [[Liestal|Liestalban]] külön kormányzatot hoztak létre a vidékiek számára. Bázel katonai erővel megszállta Liestalt, az elégedetlenkedésnek azonban nem sikerült véget vetni. 1833-ban újabb akciót indítottak Liestal ellen, azonban a vidékiek rajtaütöttek a vonuló bázelieken és súlyos veszteségeket okoztak. 1833. augusztus 17-én a konföderációs gyűlés elé terjesztették a kanton kettéválasztásának kérelmét, melyet 9 nappal később elfogadtak. Azóta több alkalommal felmerült a két félkanton újraegyesítésének terve, különösen miután Basel-Landschaft 1900 után gyors ütemben iparosodni kezdett és a lakosok életmódja nem különbözött már annyira, mint régebben. Az 1969-banben megrendezett népszavazáson Basel-Landschaft polgárai mégis a függetlenség mellett voksoltak. A két félkanton számos kérdésben együttműködik, például Basel-Landschaft hozzájárul a [[Bázeli Egyetem]] üzemeltetési költségeihez.
==Földrajza==
Basel-Landschaft Svájc északnyugati részén fekszik, területe 514,56 km<sup>2</sup>. Északon [[Basel-Stadt kanton|Basel-Stadt]] kantonnal, [[Franciaország]] [[Elzász]] régiójával és [[Németország]] [[Baden-Württemberg]] tartományával, keleten [[Aargau kanton|Aargau]], délen [[Solothurn kanton|Solothurn]], délnyugaton pedig [[Jura kanton|Jura]] kantonokkal határos. A kanton területén találhatóak a [[Jura (hegység)|Jura-hegység]] nyugati vonulatai. Legmagasabb pontja az 1169 méteres Hinteri Egg. Legfontosabb folyói az Ergolz és a Birs.
A kanton mezőgazdaságát a gyümölcstermesztés, szarvasmarhatenyésztés és tejfeldolgozás jellemzi. Erős a textil-, fémfeldolgozó- és vegyipar. Basel-Landschaft a Bázeli gazdasági régió része, amely az 1960-as évek óta a két félkantonon kívül is a környező német és francia területeket is magába foglalja.
 
A régióban a 17. századtól a 20- század elejéig fejlett volt a selyemkészítés. Az első gyárakat 1850-banben létesítették, elsősorban az akkor felfedezett földalatti sólelőhelyek vegyipari hasznosítására.
==Források==
*[http://www.bfs.admin.ch/bfs/portal/de/index/themen/02/03/blank/key/01/zustand_und_entwicklung__tabelle.html Arealstatistik Standard - Kantonsdaten nach 4 Hauptbereichen]
168 345

szerkesztés