„Közi Horváth József” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1948-ban hagyta el az országot, 1949-ben, Párizsban kezdte el az emigráció szevezését, ahogy a szócikk további részében olvasható is.
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
6. sor:
[[Agyagosszergény|Agyagos]]ban született egy szegény sorsú földműves családban. 1914-ben költöztek [[Mosonmagyaróvár|Magyaróvárra]]. A költözésben közrejátszott az is, hogy ''Közi Horváth Józsefet'' szülei taníttatni szerették volna, végül a [[Piaristák|piarista]] gimnáziumba adták. Papi hivatása korán megérett benne, a hatodik osztály elvégzése után jelentkezett a [[győr]]i Püspöki Papnevelő Intézetbe. A felvétel elnyerése után a [[Czuczor Gergely Bencés Gimnázium|győri bencés gimnáziumban]] érettségizett 1922-ben. A [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar]]ára jelentkezett, teológiai doktori címét 1929-ben szerezte meg. 1927 júniusában szentelték pappá.
 
Lelkipásztori szolgálatát Magyaróváron kezdte, aztán [[Sopron]]ba került a Szent Imre Kollégium tanulmányi felügyelőjének. 1931-ben [[Fetser Antal]], győri püspök prefektussá nevezte ki. Aktív közéleti szereplőként végezte hivatását, [[keresztényszocializmus|keresztényszocialista]] elköteleződésében [[Giesswein Sándor]]t követte, és újjászervezte az 1898-benban alapított Győri és Győrvidéki Keresztény Szociális Egyesületet. Beválasztották a város törvényhatósági bizottságába is. Bekerült a Magyar Népművelők Társaságának igazgatóságába. 1935-ben [[Serédi Jusztinián]] [[esztergomi érsek]], hercegprímás az [[Actio Catholica]] magyarországi szervezetének első főtitkárává nevezte ki. Főtitkárként körutakat szervezve járta be az országot. Kiadta [[XI. Piusz pápa]] három enciklikáját, köztük a korszakalkotó [[Quadragesimo anno]] kezdető szociális körlevelet. A fordításokon túl számos munkát készített ő maga is. Részt vett a [[bécs]]i, [[salzburg]]i, [[párizs]]i és a [[róma]]i szociális kongresszusokon. 1938-ban egyik szervezője volt a Szent István jubileumi évnek és a budapesti [[Eucharisztikus világkongresszus#Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten|Eucharisztikus Világkongresszusnak]]. 1939-ben országgyűlési képviselővé választották a győri kerületből az [[Egyesült Keresztény Párt]] színeiben.<ref>Az Egyesült Keresztény Pártról többet is olvashat a következő tanulmányban: {{cite web|author=Gergely Jenő |title=A keresztény pártok és a „zsidókérdés”, 1938–1944 |url=http://www.hdke.hu/files/csatolmanyok/04_GergelyJeno_Akereszteny_partok_esazsidokerdes.pdf |accessdate=2015-04-17 |publisher=hdke.hu}}</ref> 1941-ben XI. Piusz pápai kamarássá nevezte ki.
 
A [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] után március 22-én az Országgyűlésben egyedül ő emelte föl szavát az elkövetett törvénytelenségek ellen. 1944. november 4-én [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] parlamenti eskütételének napján ismét beszéddel támadta a fölálló rendszert.