„Dorottya (eposz)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 18. századi irodalom kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
131. sor:
# „Komikus eposza, a Dorottya, bár a legelőkelőbb minta után, Pope lord gazdag Fürtrablása után indul, csak azokban a részekben sikerült, ahol a debreceni diák megereszti csúfondáros nyelvét, mint az aggszüzek fonnyadt bájainak leírásánál vagy Dorottya áldozatánál.” ([[Szerb Antal]]: Magyar irodalom történet (Magvető Könyvkiadó, 1992, 249. oldal)
# „A Dorottya [...] egy szerelemre éhes vénlány és a farsang hercegének mesés, fantasztikus, álomszerű, és ugyanakkor nagyon is valóságos, kíméletlenül csúfondáros története. [...] A Dorottya remekmű, ... [...] Csokonai hahotázik, hogy ne sírjon. Kegyetlen komédiát csinál, hogy a hangos vigalommal elűzze az ólálkodó pusztulás árnyait, amelyek ott köröznek körülötte. Beleveti magát az álarcos forgatagba, hogy feledje Lillát, feledje kudarcait, megalázó házalásait, az ostoba fajankók ítéletét, akik akkor is semmirekellőnek, léhűtő csepűrágónak tartották, ha nevettek mutatványain.” ([[Horgas Béla]]: ''Csokonai Vitéz Mihály'' (41-45. oldal)
# „A Dorottya nagy értéke a bővérű [[Realizmus (művészet)|realizmus]], mely minduntalan átüt a [[burleszk]] mezen, és a [[rokokó]]-mitológia pusztán díszül szánt könnyű leplén. A Dorottyából hitelesen rekonstruálni lehetne a korabeli nemesség szokásait, életstílusát, gondolkodásmódját, jellemző alakjait.” ([http://mek.niif.hu/02200/02228/html/03/139.html A felvilágosodás és a népiesség találkozása - Lillától a Halotti versekig] A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig)
== Tévéfilm ==
| |||