„A magyar királyok koronázása” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Az alkotmánybiztosító eskü kialakulása: Nem a fejezethet tartozó (vitalap: struktúra !).
89. sor:
Az 1458-ban az országgyűlés által királlyá választott [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyásnak]], Budára történt bevonulása során, háromszor kellett esküt tennie a város kapuja előtt, a bíró vezetésével kivonult polgároknak; a várba történt bebocsátása előtt, a főpapoknak és főnemeseknek; az egyházi esküt pedig a Boldogságos Szűz templomában.
 
1464-ben alapították meg a magyar királyi [[Honvéd Koronaőrség|koronaőri]] tisztséget.
{{idézet|''1464. évi II. törvénycikk a Szent Korona megőrzéséről''
 
''Továbbá, mivel tudjuk Mi és tudják összes főpap uraink és báróink és az ország egész közönsége is tudja, hogy milyen módon és miképen jutott a Szent Korona, annak helytelen őrzése és gondozása miatt, ez országból idegen kézre.''
 
''1. § A mely idegen kézre kerüléssel ez az ország helyrepótolhatatlan károkat, kimondhatatlan pusztitásokat és sok viszontagságot szenvedett, és e korona csak nem régiben sok munka és fáradság után és nagy költséggel volt az országközönség pénzén visszaváltható:''
 
''2. § Mi tehát, tisztünknél fogva, a szent korona kellő megőrzése és megtartása czéljából e helyen a főpap- és báró uraknak meg országunk nemeseinek közös megegyezésével és akaratából egy különben megszokott helyről és arra alkalmas személyekről kivánunk gondoskodni, nehogy (a mitől Isten őrizzen) a korona ismét ez országtól idegen kézre kerüljön.''|[[I. Mátyás magyar király]] 1464. évi II. törvénycikke<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=748 1464. évi II. törvénycikk a Szent Korona megőrzéséről]</ref>}}
Mátyás halálát követően a választógyűlés – még a király személyére vonatkozó döntés előtt – egy kapitulációt dolgozott ki. A kapituláció feltételeit [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] 1490-ben, a [[Farkashida|Farkashidán]] kötött szerződésben fogadta el. A kapituláció szövegét később az 1492. évi törvénybe ([http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=1&f=955]){{refhely|Törvény-2}} is befoglalták. Koronázását követően, a külvárosban szabad ég alatt, az ország határán történt egyezségre és oklevélben megerősített feltételekre hivatkozva, a keresztre esküt tett.{{refhely|Bartoniek-4|32-39. oldal}} Fiának, a két éves [[II. Lajos magyar király|II. Lajosnak]] az 1508. évi koronázásába a nemesség csak azzal a feltétellel egyezett bele, ha a nagykorúságot elérve újra leteszi az apja által 1508-ban letett esküt, ennek megtörténtéig a királyi hatalomra nem jogosult.{{refhely|Bartoniek-4|34. oldal}}