„A magyar királyok koronázása” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→I. István koronázása: Inkorrekt |
→Az alkotmánybiztosító eskü kialakulása: Nem a fejezethet tartozó (vitalap: struktúra !). |
||
89. sor:
Az 1458-ban az országgyűlés által királlyá választott [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyásnak]], Budára történt bevonulása során, háromszor kellett esküt tennie a város kapuja előtt, a bíró vezetésével kivonult polgároknak; a várba történt bebocsátása előtt, a főpapoknak és főnemeseknek; az egyházi esküt pedig a Boldogságos Szűz templomában.
Mátyás halálát követően a választógyűlés – még a király személyére vonatkozó döntés előtt – egy kapitulációt dolgozott ki. A kapituláció feltételeit [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] 1490-ben, a [[Farkashida|Farkashidán]] kötött szerződésben fogadta el. A kapituláció szövegét később az 1492. évi törvénybe ([http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=1&f=955]){{refhely|Törvény-2}} is befoglalták. Koronázását követően, a külvárosban szabad ég alatt, az ország határán történt egyezségre és oklevélben megerősített feltételekre hivatkozva, a keresztre esküt tett.{{refhely|Bartoniek-4|32-39. oldal}} Fiának, a két éves [[II. Lajos magyar király|II. Lajosnak]] az 1508. évi koronázásába a nemesség csak azzal a feltétellel egyezett bele, ha a nagykorúságot elérve újra leteszi az apja által 1508-ban letett esküt, ennek megtörténtéig a királyi hatalomra nem jogosult.{{refhely|Bartoniek-4|34. oldal}}
|