A klasszikus [[elektrodinamika]]i magyarázat szerint az [[átlátszó]] közegen áthaladó fény időben [[oszcilláció|oszcilláló]] [[elektromosElektromos térmező|elektromos tere]] az [[atom]]ok illetve [[molekula|molekulák]], mint szóró centrumok [[töltés]]eire hatva [[polarizáció|polarizálja]] azokat, és ezek a kicsiny dipólusok elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. A fény és a részecskék kölcsönhatása egy rugalmas szórás, így egy ugyanolyan frekvenciájú sugárzást figyelünk meg, aminek a tulajdonságait a hullámhossz és a részecskék méretének egymáshoz való viszonya határozza meg.<ref>C. F. Bohren and D. R. Huffman: Absorption and scattering of light by small particles, New York: Wiley, 1998, 530 p., ISBN 0-471-29340-7, ISBN 978-0-471-29340-8</ref>
A hullámhossznál sokkal nagyobb méretű részecskéken való szórás a geometrikus szórás, az összemérhető méretűn pedig a [[Mie-szórás]].
