„Méhviasz” változatai közötti eltérés

151 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
→‎Összetétele: víztartalom
a (szóhasználat)
(→‎Összetétele: víztartalom)
A fő összetevők: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.
 
Fő alkotórésze a miricin (65 tömeg%), ami hosszú láncú alkoholok és szerves savak észtere. Ebben a palmitinsav-miricilészter dominál (C<sub>15</sub>H<sub>31</sub>–COO–C<sub>30</sub>H<sub>61</sub>).<ref>{{cite book |last=Umney |first=Nick |author2=Shayne Rivers |title=Conservation of Furniture |year=2003 |publisher=Butterworth-Heinemann |page=164}}</ref> Továbbá tartalmaz szabad cerotinsavat (C<sub>25</sub>H<sub>51</sub>–COOH),<ref>{{cite web|url=http://www.lipidmaps.org/data/get_lm_lipids_dbgif.php?LM_ID=LMFA01010026 |title=LIPID MAPS Databases : LIPID MAPS Lipidomics Gateway |publisher=Lipidmaps.org |accessdate=2013-07-05}}</ref> melisszinsavat, és más szerves savakat is, összesen 12 tömeg%-ot. A telített szénhidrogének a teljes tömeg 14%-át, a az alkoholok 1%-át teszik ki. A maradék 6% tartalmazza a méhspecifikus aromákat is. Olvasztás után néhány százalék víz marad vissza. Erre utal, ha felmelegítéskor gőzölögni kezd, vagy állás közben veszít a súlyából.
 
A viasz automatikus elemzését kromatográfiával végzik. A gázkromatográfia és a tömegspektroszkópia lehetővé teszi, hogy különbséget tegyenek a tiszta méhviasz és az olcsóbb, szénhidrogénekkel dúsított viasz között.<ref>N. Limsathayourat H.-U. Melchert: ''High-temperature capillary GLC of hydrocarbons, fatty-acid derivatives, cholesterol esters, wax esters and triglycerides in beeswax analysis.'' In: ''Fresenius’ Journal of Analytical Chemistry.'' 318, Nr.&nbsp;6, 1984, S.&nbsp;410–413, {{DOI|10.1007/BF00533223}}.</ref><ref>R. Aichholz, E. Lorbeer: ''Investigation of combwax of honeybees with high-temperature gas chromatography and high-temperature gas chromatography-chemical ionization mass spectrometry. II: High-temperature gas chromatography-chemical ionization mass spectrometry.'' In: ''Journal of Chromatography A.'' 883, Nr.&nbsp;1–2, 2000, S.&nbsp;75–88, {{DOI|10.1016/S0021-9673(00)00386-1}}.</ref>