„III. János svéd király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
sablonok jav, lap format |
||
6. sor:
| titulusai =
| állam =
| megnevezés =[[
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[1568]]. [[szeptember 30.]]
34. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''III. János''' ([[Stegeborg]]i kastély, [[1537]]. [[december 21.]] – [[Stockholm]], [[1592]]. [[november 27.]]) [[Svédország
▲'''III. János''' ([[Stegeborg]]i kastély, [[1537]]. [[december 21.]] – [[Stockholm]], [[1592]]. [[november 27.]]) [[Svédország]] királya 1568 és 1592 között. [[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]] és [[Margareta Leijonhufvud]] legidősebb gyermeke.
== Uralkodásának kezdete ==
46 ⟶ 44 sor:
== Uralkodása ==
A svéd birodalmi gyűlés 1569 januárjában ismerte el Jánost királyként. Ehhez azonban vissza kellett állítania olyan nemesi jogokat, melyeket fivére, [[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]] törölt el. Ezzel a [[nemesség]] megosztottsága nőtt az országban. Mivel János egyre jobban tartott bebörtönzött fivérétől, 1571-ben megparancsolta a fogva tartóknak, hogy végezzenek fivérével, amennyiben az bármely jelét adná szökési terveinek. Erik 1577-es halála feltehetőleg egy ilyen parancsra vezethető vissza.
A hagyományokkal ellentétben János támogatta a [[katolikus egyház]]at abban a reményben, hogy egy erős [[katolicizmus|katolikus]] és [[protestantizmus|protestáns]], egységes svéd egyházat hoz létre. Ez azonban csak a katolikus egyház reakcionizmusát hozta az országba. A király fiát, Zsigmondot is katolikus szellemben nevelte. Ezzel családját szorosabban a [[Lengyelország|lengyel]] trónhoz szerette volna kötni, azonban törekvéseinek eredménye az lett, hogy a svéd nemesség helyzete egyre inkább a [[kalmari unió]] alatti helyzetükhöz hasonlított.
János külpolitikájában egyre fontosabb szerepet kapott a [[Baltikum]]. 1570-ben véget vetett a [[három király háborúja|három király háborújának]], melyet fivére, Erik kezdett. Ezután azonban hadba vonult [[Orosz Birodalom|Oroszország]] ellen, mely változó intenzitással egészen János haláláig tartott. [[Narva (település)|Narva]] 1581-es bevétele egyik legnagyobb sikere volt.
[[Fájl:JohannesIII.JPG|bélyegkép|jobbra|III. János síremléke]]
János 1592. november 17-én halt meg. Háborúktól és belviszálytól gyengített birodalmat hagyott maga után. Földi maradványait az [[uppsalai
== Építészeti jelentősége ==
János sok [[
A király különösen fontosnak tartotta a meglévő építészeti művek megtartását, ezért azokat a templomokat, melyek tűz áldozatává estek, eredeti formájukban építtette újjá. Ezek közé tartoznak például az [[uppsala]]i, a [[västerås]]i, a [[linköping]]i, valamint a [[skara]]i dómok. Néhány stockholmi templomot is átépítettek a korban, például a
A nagyobb kastélyokhoz János [[kápolna|kápolnákat]] építtetett. A stockholmi kastélyt jelentősen megnövelték a korban. A király két további kastélyt építtetett feleségének.
71 ⟶ 69 sor:
* János, Östergötland hercege (1589. április 18. - 1618. március 5.)
== Forrás ==▼
{{Svéd királyok|elozo=[[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]]|▼
*{{fordítás|de|Johann III. (Schweden)|oldid=47299593}}▼
|kovetkezo=[[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]]|▼
|évek= 1568–1592|▼
{{Svéd királyok listája}}▼
|dinasztia=Vasa-ház
|dinasztialink=Vasa-ház}}
▲== Forrás ==
▲{{fordítás|de|Johann III. (Schweden)|oldid=47299593}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|történelem}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Svéd királyok]]
[[Kategória:Vasa-ház]]
|