„Bernecebaráti” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
 
=== Az oklevelekben ===
''Bernece'' első okleveles említése [[1276]]-ban található, amikor is [[IV. László magyar király|IV. László]] király oklevele emlékszik meg róla, mint [[Drégelypalánk|Drégelyvár]] tartozékáról. [[1285]]-ben [[HontPázmányHontpázmány nemzetség]] Bozóki ága kapta, de a falura az [[esztergomi érsek]] is jogot formált, s évtizedekig tartó véres viszály alakult ki, mely a környező falvakra nem volt jó hatással. Kettőjük harcába a [[Csák nemzetség]] is beavatkozott, és másfél évtizedig ők birtokolták ezt a tájat is.
 
''Baráti'' legrégibb okleveles említése [[1158]]-ban található, amikor is Adorján fia István a Szent Márton templomával ékesített Barátit a [[Garam]] melléki [[bencések]]nek ([[Garamszentbenedek]]) adományozta. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] oklevelében is szerepel a bencéseket megerősítő birtokadomány. A [[14. század]]ban is történt írásos említés mégpedig 2 helyen is. Szigfrid [[Garamszentbenedek]]i apát ([[1330]]–[[1355]]) az [[Garamszentbenedeki apátság|apátság]] érdekében törvényt hozatott. [[1462]]-ben az [[esztergom]]i káptalan birtoka 503 Ft-ért vette meg a Baráti birtokot a garamszentbenedeki apátságtól. A két község birtokosai között találhatók még a Verebélyi, Gréczy, Mahófalvy, Szállaspataki, Oláh, Okolcsányi családok.