„Duna-delta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
|hosszúsági ívperc =30
}}
A '''Duna-Delta'''
A '''Duna-delta''' ([[Román nyelv|románul]] ''Delta Dunării'') 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb [[deltatorkolat]]a a [[Volga-delta]] mögött, [[Románia]] és [[Ukrajna]] területén.▼
▲
A Duna-delta délnyugaton a [[Dobrudzsai-fennsík]]kal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a [[Fekete-tenger]]be torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.
A [[Duna]] [[Pătlăgeanca]] mellett két ágra szakad: északon [[Chilia-ág|Chilia]] és délen [[Tulcea-ág|Tulcea]]. A déli ág [[Ceatal Sf. Gheorghe|Ceatal Sf. Gheorgh]]{{Fel}}[[Ceatal Sf. Gheorghe|e]] mellett megint ketté szakad: [[Sulina-ág|Sulina]] és [[Sfântul Gheorghe-ág|Sfântul Gheorghe]] (Szent-György).
2500 évvel ezelőtt ([[Hérodotosz]] szerint) a Dunának hét ága volt.
48 ⟶ 49 sor:
* [[Gólyatöcs]] ''(Himantopus himantopus)''
==
== A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben hagyományos
== halásznak. A lakosok egy része [[lipovánok|lipován]] nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai. == == Története ==
A [[15. század]]tól kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része volt. Az [[krími háború]]t lezáró [[1856]]. évi [[Párizsi béke (1856)|párizsi béke]] a Duna-deltát két másik megyével együtt a [[Moldva]]i fejedelemségnek juttatta. Egyúttal alakítottak egy [[Duna Bizottság|nemzetközi bizottságot]], amely a hajózást segítette elő. 1859-ben, a [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött Románia része lett. {{forr|Az [[1950-es évek]] román diktátora, [[Gheorghe Gheorghiu-Dej]] munkatábort építtetett ide, a
<nowiki>Fűtetlen, rossz hőszigetelésű barakkok, priccsekkel a politikai üldözötteknek, jól fűtött téglaházak a titkosrendőrség cerberusainak. [[Nicolae
== Fordítás ==
|