„A Karib-térség történelme” változatai közötti eltérés

aravakok
a (Bot: 9 interwiki link migrálva a Wikidata d:q457898 adatába)
(aravakok)
==[[Karib-térség]] a spanyolok megérkezése előtt==
Amikor a spanyolok 1492-ben elérték a [[Karib-térség|Karib-szigeteket]], három fő ember csoportot találtak. Mindannyian [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]] vándoroltak a szigetekre viszonylagosan a közel múltban. A kis számú ''ciboney'' [[indiánok]] (vagy Siboney) [[Hispaniola]] és [[Kuba]] északnyugati csücskén éltek. A [[Bahama-szigetek|Bahamákon]], [[Nagy-Antillák]]on és [[Trinidad és Tobago|Trinidadon]] az ''arawak''aravak indiánok települtek le. A ''karibok'' a [[Brit Virgin-szigetek|Virgin-szigetek]], a [[Kis-Antillák]] számos szigetét valamint [[Trinidad (sziget)|Trinidad]] északnyugati részét birtokolták.
 
A fehér emberek letelepedésében és fennmaradásában e három indián csoportnak nagy szerepe volt.
Elsőként a ''ciboney'' indiánok kb. i. e. 1500 körül jelentek meg [[Kuba]] és [[Hispaniola]] északnyugati partján. Kis csoportokban (család) éltek, s gyűjtögetéssel, halászattal, vadászattal tartották fenn magukat. Mint a többi szigeteken elő őslakók, ők is kevés ruházatot hordtak, és festettek a testüket. A telephelyeiken nem találtak semmi bizonyítékot arra, hogy növénytermesztéssel, fazekassággal vagy fegyver készítésével foglalkoztak volna. Pattintott kőeszközöket használtak.
 
A ''ciboney indiánokkal'' ellentétben az ''arawak''aravak és ''karib'' indiánok sokkal előrehaladottabb életmódot folytattak. Az arawakaravak és karib emberek gyakran voltak kapcsolatban egymással, mindegyik csoport alapvetően hasonló anyagokat, technológiát használt, hasonló módon vadásztak, halásztak és művelték meg a földet, azonos technológiával szőtték a ruhákat, készítették az agyagedényeket és más háztartási eszközöket. Ezt az ismeretet feltehetőleg az [[Amazonas-medence|Amazonas-medencéből]] hozták magukkal.
 
Azonban jelentős különbség volt szociális és politikai szervezeteik felépítésében s a vallás gyakorlása terén. Lehetséges azonban, hogy ezeket a különbségeket a spanyol megfigyelők eltúlozták.
Proteinszükségletüket részben vadászattal biztosították, de ebből nem jutottak elég fehérjéhez, ezért a [[hutiák]], a [[zöld leguán|iguana]] és a különböző [[madarak]] ([[galambfélék|galamb]], [[papagáj]]) mellett megették a [[kígyók]]at, [[giliszta]]féléket, [[pókok]]at és [[rovarok]]at is. A tenger sokkal gazdagabb választékot kínált, mint a föld: sokfajta vízimadár, kagyló, rák, hal, a nagy vízi emlősök közül a [[karibi manátusz|lamantin]]. Az [[óriásteknős]]nek mind a tojása, mind a húsa kedvelt ételük volt (egyes példányok tömege meghaladta a 600 kg-ot is).
 
==A békés arawakaravak indiánok==
A spanyolok úgy jellemezték az arawakaravak indiánokat, mint békés, barátságos, vendégszerető és szertartásos embereket. A Nagy Antillák és a Bahama szigetek egyfajta tropikus paradicsom volt a bennszülöttek számára. Mezőgazdaságuk egyszerű, de hatékony volt, a kellemes klíma pedig szükségtelenné tette a fűtést, s olyan házak építését, amelyek védelmet nyújtanak az idő viszontagságaival szemben. Az élelmiszerről a természet gondoskodott, így az arawakaravak emberek szabad idejükben cserepeket készítettek, kosarat fontak, pamutot szőttek, és viszonylag egyszerű kőeszközökkel igényesen kidolgozott kőszobrocskákat készítettek. Az asszonyok és férfiak festették a testüket és kedvelték az ékszereket, amelyek többnyire csontból, [[kagylók|kagyló]]ból, kőből, vagy aranyból készült. Az arany értékes volt számukra, mivel természetes formájában a folyók medréből mosták ki. Ezeket az arany rögöcskéket sima lemezzé alakították, nyakékek, maszkot készítéséhez használták, vagy fül- és orrkarikává formálták. Az [[arany]] díszek különösen felkeltették a spanyolok érdeklődését, s rabszolgaságba kényszerítették az őslakókat, hogy több [[nemesfém]]hez jussanak.
 
ArawakAravak emberek kedvelt időtöltése volt a labdajáték, amelyet az európai [[futball]]hoz lehetne leginkább hasonlítani. Majdnem minden falunak volt egy négyszögletes pályája erre a célra. Az ünnepek és tánc is gyakori jelenség volt, de a sokkal ünnepélyesebb vallási vagy szertartásos fesztiválokat a közösség vezetője szervezte.
A tánc talán még gyakoribb volt a karibok körében, akik alkoholfogyasztással kötötték egybe ezeket az ünnepeket. Az [[alkoholos ital|alkohol]]t [[kukorica|kukoricából]], [[édesburgonya|édesburgonyából]] és [[ananász]]léből erjesztették. Később, a spanyol hódítás után, a rutinos alkoholfogyasztás általánossá vált az arawakaravak indiánok körében is. Mindkét törzsbeliek használtak [[dohány]]t.
 
Az arawakaravak indiánoknak szervezett vallási és politikai rendszerük volt, ahol a legfőbb vezető a ''caciques'' volt, akinek hatalma csak névleges, vagy inkább tiszteletbeli volt. A szigeteken belül a területeket provinciákra, a provinciákat pedig kerületekre osztották, amelynek élén a terület főembere állt. Utasításait, parancsait minden meggondolás nélkül végre kellett hajtani.
 
Az awarak emberek hitték, hogy a jó és gonosz szellem megszállja az ember testét és sok más természetes tárgyat is. Keresték a szellemekkel való kapcsolatot papjaikon és sámánjaikon keresztül. Kis plasztikáik ezeket a szellemeket személyesítették meg, amelyeket ''zemis''nek hívtak.
==A harcos karibok==
[[Fájl:Carib indian family by John Gabriel Stedman.jpg|bélyegkép|balra|120px|Karib indián család (Gabriel Stedman rajza)]]
A karibok kormányzata sokkal decentralizáltabb volt, mint az arawakokéaravakoké. Mindegyik falu önálló volt és egy vagy több – a közösség által választott – harcos töltötte be a vezető szerepet. A karib férfiak az idejüket vadászattal, halászattal és a katonai gyakorlatokkal töltötték, míg az asszonyok végezték a többi munkát. Mindkét törzsnél szétválasztották a nemek között a munkát, de ez a munkamegosztás a karibok között sokkal merevebb volt, mint az arawakaravak társadalomban. Mindkét esetben a nők készítették az ételeket, szőtték az öltözékeket, fonták a kosarakat és készítették cserép edényeiket, valamint karban tartották a conuco-t. Az arawakaravak asszonyok viszonylagosan egyenlőek voltak sok területen a férjükkel, nem választották őket külön a családtól a házasság előtt. A [[szüzesség]] nem volt fontos számukra, az arawakaravak férfiak kedvelték a gyakorlattal rendelkező asszonyokat.
 
A karib férfiak egy közösségben laktak s a feleségek külön éltek másik kunyhókban. Az asszonyokat úgy kezelték mint a szolgákat, akik öltöztették és etették férjeiket, takarították házukat, hordozták a terheket, s a földeken dolgoztak.
 
A karib ember gyakorlott csónak építők voltak, s félelem nélküli harcosok, akik szinte mindig legyőzték az arawakaravak indiánokat, és jelentős sikereket értek el a fehérekkel szemben is. Számukra a katonai gyakorlat végzése művészetnek, vagy sportnak számított, s jelentős időt töltöttek a harcmodor fejlesztésére.
 
== 1492 után ==
 
== Gyarmatosítás ==
Kuba, Hispaniola spanyol, ill. francia, Jamaica angol gyarmattá lett a 17. században. A Kis-Antillákon ekkor franciák (Guadeloupe, Martinique), angolok (Virgin-szigetek, Bahamák), St. Lucia és St. Vincent, St. Kitts és Nevis, Antigua, Barbados, Kajmán -szigetek, Grenada angol-francia megszállás) másrészt St. Marteen-en (Bonairén) , Curacaón, Arubán a hollandok vetették meg lábukat. Haiti lett először független 1804-ben, a többiek a 20. század második felében, ill. még ma is tengeren túli megye státuszt élveznek. A gyarmatosítóknak nem sikerült kiirtaniuk teljesen az arawakaravak és karib indiánokat. Előbbiekkel Kubában, Jamaicán, Haitin, a Dominikai Közt.-ban, Puerto Ricón, a Bahamákon, utóbbiakkal Grenadán, Dominicán, Barbadoson, a Holland-Antillákon, Guadeloupe-on, Martinique-on, Antigua-n, Anguillán, Bermudán, St. Croix-on, St. Vincent-en, St. Lucián, St. Thomas-on , ill. Trinidad & Tobagón ma is találkozhatunk. Ők megőrizték hagyományos konyha-, csónaképítő-, fafaragó-művészetüket, beszélik a taíno ill. karib nyelveket. Vallásuk az ősi hitvilág és a kereszténység keveréke.
 
Forrás: Caribbean Amerindian Centrelink, United Confederation of Taíno People, Voice of Taíno People, Chronology of Biological and Cultural survival of Arawak Indians on the Greater and Lesser Antilles.