„Balázs Béla (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
| képméret =260px
| képaláírás = Balázs Béla 1910 körül
| születési név = Bauer Herbert Béla<ref name=
| születés dátuma = [[1884]]. [[augusztus 4.]]
| születés helye =[[Szeged]]
24. sor:
| IMDb = 0051354
}}
'''Balázs Béla''', 1913-ig '''Bauer Herbert Béla'''<ref name=
A 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása – többek között – a barátaira ([[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]], [[Kodály Zoltán]], [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]], [[Fülep Lajos]], [[Hauser Arnold]], [[Mannheim Károly]]) és a filmesztétikára.
31. sor:
Születése után hat évvel családja Lőcsére költözött. Apja, [[Bauer Simon]] (1851–1897) gimnáziumi tanár volt, akinek halála után 1899-ben anyjával (Léwy/Lévy Eugénia) Szegedre települtek vissza, ahol a [[Vajda-ház (Szeged)|Vajda-házban]] laktak. Egyetlen fiútestvére [[Bauer Ervin]] orvos, elméleti biológus, [[Kaffka Margit]] férje volt. 1902-ben a szegedi főreáliskolában jeles eredménnyel érettségizett, majd ősszel megkezdte tanulmányait a budapesti [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] egyetemen magyar–német szakán. Az [[Eötvös József Collegium|Eötvös Kollégium]]ban [[Kodály Zoltán]] szobatársa volt. 1904-ben részt vett a [[Thália Társaság]] munkájában, s megismerkedett [[Lukács György (filozófus)|Lukács Györggyel]]. 1905 tavaszán népdalgyűjtő útra indult. A következő évben befejezte tanulmányait, s rövid időre visszatért szülővárosába, ahol megismerkedett Bartókkal. Ősszel külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen [[Georg Simmel|Simmel]] és [[Wilhelm Dilthey]] filozófiai előadásait látogatta, időközben befejezte első drámáját, a ''Doktor Szélpál Margit''-ot, majd Simmel biztatására megírta első könyvét, a ''[[Halálesztétika|Halálesztétikát]]''. 1907 elején Kodállyal Párizsba utazott, ősszel pedig tanári állást kapott a Wesselényi utcai polgári iskolában.
1908-ban ismerkedett meg [[Hajós Edit]]tel és [[Lesznai Anna]] költőnővel, kivel életreszóló barátságot kötött. Még ugyanebben az évben bölcsészdoktori vizsgát tett. Költői pályája is ekkortájt indult, s verseit a [[A Holnap]] antológiában közölték. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909 áprilisában mutatták be első színpadi művét a ''Doktor Szélpál Margit''-ot, s megismerkedett [[Ady Endre|Ady Endrével]]. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszország, Párizs, Berlin), s megjelent első verseskötete (''A vándor énekel''), illetve novellás kötete (''A csend''). Két évvel az első világháború kitörése előtt visszatért Budapestre. A [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] ekkor közölte ''Misztériumok'' című kötetét. 1913-ban hivatalosan is felvette a Balázs Béla nevet,<ref>109051/1913. B.M.sz.</ref> s 1913. március 29-én Budapesten házasságot kötött [[Hajós Edit]] orvosnővel.<ref name=haz>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11608-76326-90 A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 162/1913. folyószáma alatt.]</ref><ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_tep&group=0&bib1id=4&bib1field=0&term=1642880&too_many_records=false&rc=16&pos=16&offset=11&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]</ref> Ugyanebben az évben jelent meg a ''Dialógus a dialógusról'' című könyve és ''Az utolsó nap'' című drámája, melyet 1913. október 3-án mutatott be a [[Nemzeti Színház]].
[[Fájl:Vasárnapi Kör 1917.jpg|250px|bélyegkép|jobb|A [[Vasárnapi Kör]] tagjai 1917-ben egy képeslapon. Balról jobbra: [[Mannheim Károly]], [[Fogarasi Béla]], [[Lorsy Ernő]], [[Nemes-Lampérth József]], Stephani Elza, Schlamadinger Anna, [[Hajós Edit]], Balázs Béla.]]
1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1915-ben hátországi szolgálatra [[Szabadka|Szabadkára]] helyezték. ''Menj és szenvedj te is'' címmel megjelentette a ''Nyugat''ban hadi élményeiről szóló beszámolóit. 1915 decemberében megkezdődtek a lakásán tartott [[Vasárnapi Kör]] ülései, amelyeken részt vett [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]], [[Hauser Arnold]], [[Mannheim Károly]], [[Gyömrői Edit]], [[Fogarasi Béla]], [[Lorsy Ernő]] és mások. 1916-ban jelent meg háborús naplója és második verseskötete: ''Tristán hajóján''. A következő évben előadásokat tartott a [[Szellemi Tudományok Szabadiskolája|Szellemi Tudományok Szabadiskolájában]], s az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] bemutatta Bartók táncjátékát, ''A fából faragott királyfi''-t, amelynek szövegkönyvét ő írta. 1918-ban elvált Hajós Edittől.<ref>A budapesti kir. törvényszék 1.P.41127/1918. sz. ítélete.</ref> Az Operaház bemutatta ''A kékszakállú herceg vára'' című művét, 1919-ben pedig feleségül vette Hamvassy Annát. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd beállt a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadseregbe]], s részt vett az [[Északi hadjárat (Magyarország)|északi hadjáratban]]. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] bukása után novemberben hamis papírokkal elhagyta az országot, s a Bécs melletti Reichenauban teledett le feleségével. Több [[német nyelv|német]] és [[magyar nyelv]]ű lap, köztük a [[Tűz (hetilap, 1921–1923)|Tűz]], a [[Magyar Írás (folyóirat, 1921–1927)|Magyar Írás]] munkatársa volt, s számos német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a ''[[Látható ember]]t.''
| |||