„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

→‎Példák: Elfogult mondast
a (kategória)
(→‎Példák: Elfogult mondast)
* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[sógun]]oknak köszönhetően az ország elszigetelődött a külvilágtól. Japánok - kevés kivétellel - nem utazhattak külföldre, és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár az 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás képletesen és ténylegesen is megnyitotta japán kapuit a külföld előtt, a japán társadalom ma is meglehetősen homogén, 99%-uk japán. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán nyelv egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán”t vagy idegent jelent, és előfordulnak olyan (nem állami) intézmények, ahol angol tábla jelzi (No Gaijin Allowed - Japanese only!), hogy a „nem japánok” számára nem ajánlott a belépés.
 
* '''Magyarország''' leghíresebb xenofób társadalomkutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által 2006-ban végzett közvélemény-kutatás a [[pirézek]]ről. A kutatás a nem létező piréz etnikum megalkotásával lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegengyűlöletét. Mivel a pirézek nem léteznek, így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59 százalékuk ellenezte a betelepülésüket. Igaz, ez az arány nem mutatja a tényleges idegengyűlölet mértékét, mert a kérdésre azok is elutasítóan válaszolhattak, akik etnikailag toleránsak, de például féltik a hazai munkahelyeket. Azonban nagy eltérés sem lehet a mértékben, mert a helyi gazdaságot féltők arányát jól mutatja, hogy hányan mondtak nemet a határon túli magyarokra is, ezen szavazatok aránya 4% volt.<br>
 
== Jegyzetek ==