„Magyarország” változatai közötti eltérés

Az [[Magyar őstörténet|ősmagyarság]] legkorábbi ismert hazájának a [[Volga]] vidékét tekinthetjük ([[Magna Hungaria]]). Ezt követően a [[7. század|7.]] és a [[9. század]] között a [[Don]] folyó melletti [[Etelköz]]ben éltek. Kisebb részük keleten maradt és a [[volgai bolgárok]]hoz csatlakozott a [[Volgai Bolgárország]]ban. Vannak nyomai egy [[Kaukázusi Magyarország]]nak is, ennek mibenléte azonban a források elégtelensége miatt vitatott. A nép nagyobb része nyugatra vonult. 895-ben, a [[honfoglalás]] során az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A Képes Krónika szerint ez volt a magyarok második bejövetele, Atilla hun király halála után száz évvel, Kr. u. 677-ben<ref>http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#12</ref> (az eltérésre a [[Kettős honfoglalás]], illetve a [[Kitalált középkor]] elmélet adhat magyarázatot). A [[10. század]] első felében [[Magyar kalandozások|kalandozó hadjárataikkal]] rémületben tartották [[Nyugat-Európa|Nyugat-]] és [[Dél-Európa|Dél-Európát]], ekkoriban a keresztény templomokban a könyörögés részévé váltak<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2000_2001/pages/tk_2000_006_modenai.htm Nagy- Kálmán: A modenai ima (900.) és az első itáliai hadjárat (898-900.) története]</ref> a félelmet tükröző szavak: ''„Ab Ungerorum nos defendas iaculis”'', azaz ''„Védj meg minket a magyarok kopjáitól”'', ami a magyar történetírásban így terjedt el: ''„A sagittis Hungarorum libera nos, Domine!”'' azaz „''A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!''”<ref>[http://epa.oszk.hu/00800/00861/00038/pdf/142-147.pdf Halmágyi Miklós: A magyarok nyilaitól … Egy kósza idézet nyomában]</ref><ref>[http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1949/2/tezmagy.pdf Halmágyi Miklós: Önazonosság és idegenfelfogás kérdései az első ezredforduló korának válogatott szerzői alapján ]</ref>. A komolyabb [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európába]] induló hadjáratok az [[augsburgi csata]] (955) után véget értek, de [[Dél-Európa]] felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-as [[quedlinburg]]i találkozó jelentette.