„Büchler József” változatai közötti eltérés

Középiskolai osztályainak egy részét<ref group=m>Több forrás, így az 1927–1931. évi országgyűlési almanach szerint négy középiskolát végzett Miskolcon, a Miskolci Királyi Katolikus Gimnázium értesítői közül azonban csak az 1897-1898., 1898-1899. és 1899-1900. tanévről szóló értesítőkben szerepel Büchler neve. Az 1931-1935. évi országgyűlési almanach szerint iskolákat nem végzett, ez azonban nyilvánvaló tévedés.</ref> a Miskolci Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte,<ref>''A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1896–1897. tanévről''. Miskolc, 1897, 39. o.</ref><ref>''A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1897–1898. tanévről''. Miskolc, 1898, 54. o.</ref><ref>''A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1898–1899. tanévről''. Miskolc, 1899, 63. o.</ref> majd 1902-ig [[Salgótarján]]ban volt nyomdásztanonc, ezt követően pedig két éven át külföldön volt tanulmányúton. Miután hazatért, két évig ismét Salgótarjánban dolgozott, mint magántisztviselő. 1906-ban Büchler szervezte meg az első magántisztviselő-sztrájkot, mely miatt kitoloncolták a városból, ezután Budapestre költözött, ahol 1907-ben az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár munkatársa lett, itt egészen 1918-ig dolgozott. Emellett négy éven át - 1914 és 1918 között - a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének elnökeként is működött, és felelős szerkesztője volt ''A Magánalkalmazott'', majd ''A Közalkalmazott'' c. lapoknak.<ref name=orszgy/> 1911. december 3-án Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Makai Ibolyával,<ref group=m>Makai Ibolya Steiner Ibolya néven született, nevét hivatalosan 1906-ban változtatta meg. Forrás: A Belügyminisztérium 1906. évi 74021. számú rendelete. MNL-OL 30800. mikrofilm 563. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 42. oldal 50. sor.</ref> Steiner Sándor és Brüll Klotild lányával.<ref name=haz>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-YLR?mode=g&i=288&wc=92QN-FMS%3A40678301%2C54933001%2C1077286902%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 1753. folyószám alatt.]</ref> Az egyik tanú [[Bíró Dezső]] volt.<ref name=haz/> Még tanonc korában belépett 1900-ban belépett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-be, az [[Őszirózsás forradalom|őszirózsás forradalmat]] követően pedig a szociáldemokrata párt és a [[Budapesti Munkástanács]] titkára volt, 1918. novemberétől a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] kikiáltásáig, és az MSZDP Központi Intéző Bizottságának tagja volt. A kommün alatt a [[Magyarországi Szocialista Párt]] titkára, és képviselője. A bukás után [[Bécs]]be emigrált, majd [[Pozsony]]ban élt két éven át emigrációban. 1922-ben visszatért Magyarországra, és ismét a szociáldemokrata mozgalomban helyezkedett el: az MSZDP központi titkára lett, ebben a minőségben egészen 1928-ig megmaradt, 1936 és 1939 között már mint főtitkár működött.<ref>Klem Rita: [http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_SHST_07/?query=SZO%3D%28B%C3%9Cchler%20J%C3%B3zsef%29&pg=215&layout=s Kéthy Anna 1922-es választási kampánya]. In: ''A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti tanulmányok. Studia Historica 7''. Szeged, 2004, 214. o.</ref> 1922-ben Mónus Illéssel együtt vezette az országos választási irodát, mely a választási küzdelmet irányította a szociáldemokrata párt részéről. 1924-től fogva tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, 1925-től titkára,<ref name=orszgy>[http://mpgy.ogyk.hu/mpgy/alm/almanach_1944-45/1944_ngy_a_t069.htm Büchler József.] In: ''Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. december 21. – 1945. november 29.'' Főszerk. Vida István. Budapest, 1994. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.</ref><ref name=tortenelmitar>[http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3703&catid=43:b&Itemid=67&lang=de Büchler József]. Történelmi Tár. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.</ref> 1928-tól a szociáldemokrata képviselőcsoport titkára volt, s az 1927-ben induló parlamenti ciklus pótképviselőjének is megválasztották, majd Budapest I. (budai) kerülete országgyűlési képviselője lett 1931-ben. Magyarország német megszállását követően 1944-ben deportálták, 1945-ig volt fogságban. A második világháborút követően tagja volt a fővárosi ideiglenes törvényhatósági bizottságnak, csakúgy, 1945. április 2-től<ref name=tortenelmitar/> pedig az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]nek, emellett a Fővárosi Kömunkák Tanácsa igazgatósági tagja, és az [[Magyar Nemzeti Bank|MNB]] alelnöke volt,<ref name=tortenelmitar/><ref>Strassenreiter Erzsébet: [http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_76/?query=SZO%3D%28B%C3%9Cchler%20J%C3%B3zsef%29&pg=520&layout=s Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival (1948–1956)]. In: Levéltári Közlemények. LXXVI. évf. 1. sz. Budapest, 2005, Magyar Országos Levéltár, 241. o.</ref><ref group=m>A nevpont.hu oldalon szereplő életrajz szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, ez azonban nem felel meg a valóságnak.</ref> ezen utóbbi tisztségét 1945 és 1948 között viselte. Büchler alapvetően ellenezte az MSZDP és [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] egyesülését, emiatt 1948-ban a pártból kizárták, majd mint jobboldali szociáldemokratát 1950. június 9-én letartóztatták. A Budapesti Katonai Törvényszék 1950. szeptember 13-án egy koncepciós per keretei közt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. 1956 tavaszán szabadult, s az 1956-os forradalom idején szerepet vállalt a szociáldemokrata párt újjászervezésében, a párt elnökségi tagja volt 1956. október 31. és november 4. között. A Legfelsőbb Bíróság csak halála után, 1962. augusztus 6-án rehabilitálta. 1945-től fogva Szent Margit Gyógyfürdő Rt. igazgatósági tagja volt. A [[Kozma utcai izraelita temető]]ben nyugszik (5B. parcella 11. sor 39. sírhely).<ref name=oroklet/>