Wikipédia

„Emberi és polgári jogok nyilatkozata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
16. sor:
== A nyilatkozat lényege ==
 
A nyilatkozat alapelvei a társadalom sokkal radikálisabb átszervezésének gyökereit tartalmazták annál, mint ami addig történt. Csupán hat héttel a [[Bastille]] ostromát követően és három héttel a [[feudalizmus]] eltörlése után, a nyilatkozat [[népszuverenitás]]t és [[esélyegyenlőség]]et hirdetett:
 
: III. „Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered.”
 
Ez eltér a forradalom előtti helyzettől, ahol a királyság politikai forrásjoga a királyok isten adta jogának elvéből származott.
 
: VI. „… A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; és mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.”
 
Ez szintén eltér a forradalom előtti helyzettől, ahol a francia társadalom rendekre volt felosztva: [[papság]]ra, [[nemesség]]re valamint a népesség többi részét kitevő [[harmadik rend]]re, és ahol az első két rendnek külön jogai voltak. Különösen szembenáll a ''született'' nemesség elvével és más születési alapú osztályba tagozódással, illetve az így járó jogokkal. E pont megfogalmazója érdekes módon [[Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord|Talleyrand]], az arisztokrata származású püspök volt.
31 ⟶ 27 sor:
 
A nyilatkozat [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányához]] (United States Constitution, [[1787]]) és az [[Amerikai Jogok Törvénye|Amerikai Jogok Törvényéhez]] (United States Bill of Rights, [[1789]]) hasonlóan több különböző intézkedést helyez kilátásba. Az amerikai alkotmányhoz hasonlóan megemlíti a karhatalom szükségességét és a közigazgatás fenntartásához szükséges adózás alapelveit, amiben az egyenlőség elve kitüntetett szerepet kap (lényeges különbség a forradalom előtti időkhöz képest, amikor az egyház és a nemesség mentes volt a legtöbb adónem alól). Szintén meghatározza a nyilvánosság előtti felelősség fogalmát.
 
A nyilatkozat tiltja az ''ex post facto'' büntetőjog alkalmazását és a gyanúsítottal szembeni indokolatlan durvaságot, ugyanakkor [[az ártatlanság vélelme|az ártatlanság vélelmét]] hirdeti. A forradalom előtti Franciaországban, miután az illetékes hatóságok vád alá helyezték, technikailag azonnal bűnösként kezelték az embert, a parlament névre hallgató királyi törvényszékek pedig kínzásnak vethették alá, hogy vallomást csikarjanak ki belőle, és a védelemnek nagyon kevés joga volt, tehát az ítéletig az emberek nagyon komoly kockázatnak voltak kitéve, ha meggyanúsították őket.
 
A nyilatkozat a tulajdonhoz fűződő jogot hirdeti, egyúttal fenntartja a [[köztulajdon]] jogát is:
 
: XVII. „Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.”
 
Megállapítható, hogy a nyilatkozatot meglehetősen széles individualizmus inspirálta. Következésképpen sem a gyülekezés szabadsága, sem az egyesülés szabadsága, sem pedig a sztrájkhoz való jog nem szerepel a szövegben. Ugyanakkor Franciaország Negyedik Köztársaságának köszönhetően ezek az elvek alkotmányos erővel bírnak.
 
== Mai hatásai ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_és_polgári_jogok_nyilatkozata”