„Oskar Schindler” változatai közötti eltérés

kisebb jav.
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 178.164.139.33 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére)
(kisebb jav.)
| képaláírás =
}}
'''Oskar Schindler''' ([[Svitavy|Zwittau]], [[Szudétavidék]], [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[1908]]. [[április 28.]] – [[Hildesheim]], [[Németország]], [[1974]]. [[október 9.]]) [[szudétanémetek|szudétanémet]] gyáros, aki mintegy 1200 [[zsidó vallás|zsidó]] munkás életét mentette meg a [[holokauszt]] során azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban dolgoztattaalkalmazta őket [[Lengyelország]], illetve a mai [[Csehország]] területén. Róla szól a [[Schindler bárkája]] című könyv és a [[Schindler listája]] című film.
 
== Élete ==
 
Oskar Schindler [[1908]]. [[április 28.|április 28]]-án]] született [[Svitavy|Zwittauban]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] (jelenleg [[Csehország]]) [[szudétanémet]] családban. Gyermekkorában egy zsidó rabbi családja lakott családjával a szomszédjukban, akikkel jó viszonyt ápoltak. Schindler családjaSchindlerék az egyik leggazdagabb család volt Zwittauban, édesapjának, Hans Schindlernek gyára volt.
 
=== A háború előtt ===
 
Schindler [[1927]]-ben feleségül vette ''Emilie Pelzl''t ([[Emilie Schindler]] a II. világháború alatt szintén sok zsidót mentett meg). Azonban a családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment, Schindler egy évre állástalan lett. 1931-ben és 1932-ben összesen három alkalommal őrizetbe vették részegeskedésért és közbotrányokozásért.{{refhely|Crowe 2005|20. old.}} 1935-ben belépett a Szudétanémet Pártba. [[1936]]-ban a náci Németország katonai hírszerzése, az [[Abwehr]] kémje lett. Később a cseh rendőrség számára ezt azzal indokolta, hogy pénzre volt szüksége, mert alkoholista volt és úszott az adósságban.{{refhely|Crowe 2004|19. old.}} Feladata az ország ellen tervezett náci német támadás előkészítése keretében a vasutakra, katonai létesítményekre és csapatmozgásokra vonatkozó információk gyűjtése, valamint más csehszlovákiai kémek toborzása volt. A cseh rendőrség 1938. július 18-án letartóztatta, az október 1-énjén a Szudétavidéket Németországhoz csatoló [[Müncheni egyezmény]] politikai foglyokra vonatkozó előírásai alapján szabadult ki. Schindler ezután Abwehr egysége vezetőhelyettese lett és feleségével együtt Ostravába települt, ahol részt vett a maradék Csehszlovákia márciusi hitleri megszállását előkészítő kémtevékenységben. Üzleti útnak álcázva gyakran utazott Lengyelországba, ahol 25 beosztott ügynökével együtt a Lengyelország ellen tervezett támadás előkészítése keretében a lengyel katonai tevékenységről és vasutakról gyűjtött információkat.{{refhely|Crowe 2004|18, 54, 63. old.}} Csoportja egyik feladata a német csapatok felvonulásához döntő fontosságúnak tekintett Jablonkai hágón átvezető vasútvonal (Kassa-Oderberg vasút) és alagútja megfigyelése, a róla való információszerzés volt. Oskar Schindler egyik feladata volt az Abwehrnél a lengyel katonai egyenruhák beszerzése, melyeket a [[Gleiwitzi incidens]], a második világháború megkezdéséhez ürügyül szolgáló német provokáció során használtak fel.{{refhely|Crowe 2005|76. old.}} Schindler egészen 1940 őszéig dolgozott az Abwehrnek.{{refhely|Crowe 2004|291-292. old.}}
 
[[1939]]-től a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|Német Nemzetiszocialista Munkapárt]] (NSDAP) tagja. Oskar Schindler párttagsága révén jól ismert több magas rangú vezetőt, tisztet a pártból, az [[Schutzstaffel|SS]]-ből, a [[Gestapo|Gestapóból]]. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen.
=== Tevékenysége a háború idején ===
[[Fájl:Schindlers factory Brnenec CZ 2004b.JPG|bélyegkép|jobbra|240px]]
[[Lengyelország]] német megszállása után [[Krakkó]]ban rendezkedett be, kihasználta a háború adta gazdasági lehetőségeket: jó kapcsolatai voltak a fekete piaccalfeketepiaccal és illegális eszközökkel megszerzett egy zománcozó üzemet (Press- und Emaillierwerk). Az üzem közelében működött a [[Plaszow]]-gettó. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta – először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.
 
Ekkortájt hajtatta végre [[Amon Göth]] a krakkói [[gettó]] felszámolását, és további gettók lakosságának kiirtására készült. Göth volt a Plaszow-gettó vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy [[fogvatartott]] ritkán élt túltovább 4négy hétnél többet. A körülmények rémesek voltak, Göthnek pedig volt egy kegyetlen szokása: volt távcsöves puskával vadászottvadászni a rabokra.
 
Kapcsolatainak köszönhetően Schindler elérte, hogy az alkalmazottainak nem kellett a gettóban lakniuk, hanem az ő saját munkásszállóiban. Ehhez azonban Schindlernek élelmiszerekre, gyógyszerekre volt szüksége, melyeket a feketepiac segítségével szerzett be. Schindlert egyszer őrizetbe is vették illegális üzletei miatt, és egy másik alkalommal is volt börtönben – ezt azonban Göth, szerencséreszerencséjére nem tudta.
 
Schindler gyárában teljesen más körülmények uralkodtak, mint a [[Koncentrációs tábor|táborokban]]. Engedélye nélkül a [[nemzetiszocialista]] katonákfegyveresek nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a gettóban, Schindler nagyegy vagyont költött élelmiszerekre. A gyárban volt egy titkos „kórház” a betegek részére. A gyárban nem verték meg a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek [[Auschwitz]]ba.
 
[[1943]]-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. MikorAmikor a [[Szovjetunió]] csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették., Schindler gyára sem maradhatott,. mivelMivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt., Mindenminden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy [[Brünnlitz]]be ([[Szudétavidék]]) helyezzék át az üzemet.
 
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, [[Itzhak Stern]] gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik "Schindlerjude"-''Schindlerjuden''nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkásszakmunkásvégzettség végzettségek szerepeltekszerepelt. A listán van Abraham Bankier neve is, ő voltaki eredetileg a gyár tulajdonosa volt.
 
A brünnlitzi üzem [[1945]]. [[május 8.|május 8]]-ig]] működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondatmondatot lettvésték belevésvebele: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli [[Jad Vasem|Yad Vashem]] múzeum mottója.
 
Az egykori krakkói üzem a krakkói történeti múzeum fiókintézményeként múzeumként üzemel 2010 júniusa óta.{{refhely|fn.hu 2010-06-10}}
 
=== Kapcsolata a cionista mozgalommal ===
1943-ban Schindlerrel budapesti cionista vezetők útján kapcsolatba lépett a zsidó ellenállási mozgalom. SchindlerŐ több alkalommal Budapestre utazott, hogy személyesen tájékoztassa az ottani cionista vezetést a nácik által a zsidók ellen elkövetett háborús bűnökről. Visszafelé a Palesztinai Zsidó Ügynökségtől vitt pénzt átadta a zsidó ellenállásnak.{{refhely|Crowe 2004|151. old.|Thompson 2002|19. old.}}
 
=== A háború utáni évek ===
[[Fájl:Schindlergrave 20070324.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Schindler sírja, Jeruzsálemben.]]
Schindler feleségével együtt Dél-Amerikába, [[Buenos Aires]]be ([[Argentína]]) menekült. Először 1957-ben tért vissza Európába. Azonban nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. [[Frankfurt am Main]]ban telepedett le, és elindított egy cementgyárat. 1961-ben ez a gyár is tönkrement. A megmentett [[zsidó vallás|zsidók]] alapítványt hoztak létre Schindler megsegítésére. [[1962]]-ben a [[jeruzsálem]]i "''Igazak fasorában"fasorá''ban fát ültethetett. [[1993]]-ban Izrael állam a [[Világ Igaza]] címmel tüntette ki.<ref>[http://db.yadvashem.org/righteous/righteousName.html?language=en&itemId=4017377 Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában]</ref> Megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is. [[1974]]. [[október 9.|október 9]]-én]] halt meg [[Hildesheim]]ben. Jeruzsálemben temették el.
 
== Film ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* {{hely|Crowe 2004}} Crowe, David M.: ''Oskar Schindler: The Untold Account of His Life, Wartime Activities, and the True Story Behind the List'', Boulder Colorado, Westview Press 2004, 760 oldal, ISBN 0-8133-3375-X
* {{hely|Crowe 2005}} Crowe, David M.: ''Oskar Schindler'', Eichborn, 2005. - ISBN 3-8218-0759-8
* {{hely|fn.hu 2010-06-10}} {{citweb|url=http://www.fn.hu/tudomany/20100610/muzeum_lett_schindler_gyara/ |cím=Múzeum lett Schindler gyára |dátum=2010-06-10 |elér=2015-01-25 }}
* {{hely|Keneally 1987}} Thomas Keneally: Schindler bárkája, Európa Könyvkiadó, 1987, ISBN 963-07-4319-1
* {{hely|Thompson 2002}} Thompson, Bruce, ed. (2002). Oskar Schindler. People Who Made History. San Diego: Greenhaven Press. ISBN 0-7377-0894-8.
 
== További információk ==
Névtelen felhasználó