„Mann–Whitney-próba” változatai közötti eltérés

A Mann–Whitney-teszt sokkal robosztusabb, mivel a t-teszthez képest a Mann–Whitney-próba kevésbé hajlamos hamis szignifikáns eredményt mutatni az outlierek miatt. Ez azért lehetséges, mivel ha a mintánkminta tartalmaz egy olyan adatpontot, ami messze van az átlagtól (két szórásnyira), akkor az ronthatja a t-próba eredményeit. Azonban, ha az adatokat ordinálissá teszemteszik, sorba állítomállítják őket, nem lesz egy igazán félreeső adatomadat se, mindenkimindegyik egyenlő távolságra lesz a másiktól (kivéve az egyenlő értékeket).

Abban az esetben, ha az eloszlások nagy mértékben eltérnek a normáltól, és elég nagy a minta, a U-teszt sokkal hatékonyabb, mint a t-teszt.

Abban az esetben, ha a két minta eloszlása nagyon különböző, az U -teszt hamisan adhat szignifikáns eredményt, ezért ekkor a két mintáskétmintás t-próba nem egyenlő variánciákra vonatkozó tesztjét alkalmazhatjuk.

Több kutató az U-teszt alternatív megoldásaként ajánlja, hogy transzformáljuk az adatokat rangszámokká (ha eddig nem ezekkel dolgoztunk volna), és a rangszámokon futassunk le egy t-tesztet. Az, hogy melyik típusú t-tesztet használjuk, az függ attól, hogy az adatok varianciája egyenlő vagy sem.