'''{{egyért2|a politikusról|Beöthy László (egyértelműsítő lap)}}
Dr. besenyei és örvendi '''Beöthy László''', (bessenyői és örvendi), ([[Hencida]], [[1860]]. [[június 4.]] – [[Budapest]], [[1943]]. [[október 28.]]) politikus, miniszter, földbirtokos.
==Életpályája==
Jogi tanulmányainak befejezését követően, [[1886]]-tól [[Bihar vármegye]] aljegyzője lett. 1890-től országgyűlési képviselővé választották, a [[Szabadelvű Párt]] egyik vezetőjeként, országgyűlési képviselővé választották. 1893-tól Bihar vármegye és Nagyvárad főispánja volt, amíg e tisztségéről [[1905]]. [[december 4.|december 4-én]] le nem mondott. 1910 és 1918 között a [[Nemzeti Munkapárt]] országgyűlési képviselője volt. 1911. október 18-tól 1913. június 13-ig töltötte be a kereskedelemügyi miniszter tisztségét. 1913 után elsősorban a [[Nemzeti Munkapárt]] belső ügyeivel foglalkozott. Az 1918. évi októberi polgári demokratikus forradalom kitörése után birtokára vonult vissza. A [[Tanácsköztársaság]] bukása után [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] gróf politikájának híve és támogatója volt. 1916-tól 1931-ig az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnöke, 1931-től 1943-ig elnöke, 1938 és 1943 között a [[Magyar Általános Hitelbank]] alelnöke. A felsőház tagja és alelnöke volt (1927 és 1939 között).
[[1912]]. június 22-ei parlamenti beszédében szorgalmazta a [[Lika vasútvonal]] -– akkori nevén ''dalmát vasút'' -– megépítését, illetve [[Kassa–Oderbergi Vasút]] Magyarország érdekében való kibővítését, illetve a magyar határig való kettős sínpár kiépítését.<ref>[ http://www.huszadikszazad.hu/cikk/megepitjuk-a-dalmat-vasutat Megépítjük a dalmát vasutat, 1912. június 22.]</ref>
==Források==
* Magyar életrajzi lexikon
*{{MNL|3|642}}
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al910_15/237.htm Életrajza] az 1910-19151910–1915-ös (-1918) országgyűlés almanachjában
