„Mann–Whitney-próba” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A statisztikában a '''Mann–Whitney-próba''' (más néven: Mann–Whitney–Wilcoxon- vagy Wilcoxon-féle rangösszeg teszt) a két mintás t-próba nem parametrikus megfelelője, amelyet nem normál eloszlás valamint ordinális változók esetén használunk. Tehát ezzel a teszttel is azt a nullhipotézist vizsgáljuk miszerint a két minta ugyanabból a populációból származik.▼
▲A statisztikában a Mann–Whitney-próba (más néven: Mann–Whitney–Wilcoxon- vagy Wilcoxon-féle rangösszeg teszt) a két mintás t-próba nem parametrikus megfelelője, amelyet nem normál eloszlás valamint ordinális változók esetén használunk. Tehát ezzel a teszttel is azt a nullhipotézist vizsgáljuk miszerint a két minta ugyanabból a populációból származik.
▲== '''Történeti áttekintés''' ==
A Mann–Whitney-teszt statisztikai háttere először 1914-ben jelent meg egy cikkben, amely a német Gustav Deuchler nevéhez köthető.
Frank Wilcoxon 1945-ben már említést tesz a kétmintás próbáról egyenlő elemszámok mellett, valamint már publikál egy szignifikancia tesztet a null hipotézis alátámasztására egy alternatív hipotézissel szemben.
12 ⟶ 9 sor:
A cikk tartalmazta az egyenlő számok (döntetlen) lehetőségét tetszőleges nagyságú elemszám esetén is, valamint azokat a táblázatokat, amelyben a nyolc vagy annál kisebb elemszámú elemzésekhez tartozó kritikus értékek találhatóak.
==
A Mann–Whitney-tesztet a t-teszt használati feltételeinek sérülése esetén használjuk, például, ha az adatok nem normál eloszlásúak vagy a két minta varianciája szignifikánsan különbözik és ezért nem végezhető el a t-teszt.
<br />
24 ⟶ 21 sor:
Nullhipotézis: A két minta azonos eloszlásból származik.
==
=== A próba végrehajtása ===
A két mintát együtt rangsoroljuk (azaz, csoporttól függetlenül határozzuk meg a rangszámokat 1-el kezdve). Majd összeadjuk külön az egyik és külön a másik csoport rangszámait, az egyenlő értékek esetében 0,5-ös értékeket használva (pl.: 3,5,5,9 számsor alapján a rangszámok 1, 2.5 ,2.5, 4 lesz).
105 ⟶ 102 sor:
A legtöbb modern statisztikai programcsomag már tartalmaz U tesztet, azonban kis elemszám esetén kézzel is könnyen kiszámítható.
==
=== A Próba végrehajtása ===
119 ⟶ 116 sor:
{| class="wikitable sortable"
|-
!
|-
| 90 || 12 || 66 || 4
189 ⟶ 186 sor:
Ebben az esetben a z abszolút értéke kisebb, mint 1,96 , tehát nincs szignifikáns különbség a két csoport között.
==
=== Ordinális adatok ===
200 ⟶ 197 sor:
Abban az esetben, ha az eloszlások nagy mértékben eltérnek a normáltól és elég nagy a minta a U teszt sokkal hatékonyabb mint a t-teszt.
==
Abban az esetben, ha a két minta eloszlása nagyon különböző, az U teszt hamisan adhat szignifikáns eredményt, ezért ekkor a két mintás t-próba nem egyenlő variánciákra vonatkozó tesztjét alkalmazhatjuk.
206 ⟶ 203 sor:
==
A Mann–Whitney-teszt esetében az alábbi eredményeket szükséges publikálni:
222 ⟶ 219 sor:
==
Sok programcsomag tartalmazza ma már a Mann–Whitney-tesztet, amelynek segítségével gyorsan elvégezhetjük a szükséges tesztet.
242 ⟶ 239 sor:
* PSPP
==
VARGHA ANDRÁS(2002):FÜGGETLEN MINTÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÚJ RANGSOROLÁSOS ELJÁRÁSOKKAL. Statisztikai Szemle, 80. évfolyam, 4. szám
| |||