„Dzsihád” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Vezetői jóváhagyás: nem csak - nemcsak, replaced: nem csak → nemcsak AWB |
|||
55. sor:
Dzsihádot csak vallási vezető jóváhagyásával lehet kihirdetni. Neki kell az ellenséget megbélyegezni, akár azért, mert az ellenséges országban uralkodó hatalom népellenes politikát folytat, vagy mert agresszorként lép fel más országok ellen. Állami vezető tehát nem szólíthat dzsihádra. Két muszlim ország egymás ellen nem viselhet szent háborút. ([[Szaddám Huszein]] sem hirdethetett volna dzsihádot se a muzulmán, se a nyugati szövetségesek ellen, az [[Irak-iráni háború]] sem volt dzsihád.)
A szent háború tehát vallási előírás, kötelezettség. Sokan az iszlám hatodik pilléreként emlegetik (lásd: [[az iszlám öt oszlopa]]), azonban ennek így sem a [[Korán]]ban, sem a [[hadísz]]okban<ref>A Próféta és társainak hagyományai, a Korán mellett a vallás alapját képező dogmatika</ref> nincs nyoma, annak ellenére, hogy mindkettő az iszlám egyik fontos elemének tartja. A hadíszok azonban
A hadíszok rögzítik, hogy a foglyokkal jól kell bánni, nőt vagy gyermeket megölni nem szabad, fosztogatni nem törvényes, és a legyőzöttekkel kötött egyezség, amennyiben az törvényes, a muszlimokra kötelező jelleggel bír.<ref>al-Muttaqi al-Hindi: Kanz al-`ummal (hadíszgyűjtemény)</ref> Más vallások kegyhelyeit tilos lerombolni, meggyalázni, a civileknek és a magántulajdonnak nem eshet bántódása. Háború indításakor kötelező a megfelelően megszövegezett hadüzenet. Jogtudósok vitatkoztak azon, vajon megengedhető-e bizonyos fegyverek (kőhajítók, katapultok, vegyi hadviselés) alkalmazása.
| |||