„Poliszacharid” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Misisanta97 (vitalap | szerkesztései)
mondatszerk, lényeges infók kiemelése
1. sor:
A nagy molekulájú [[szénhidrát]]okat '''poliszacharid'''oknak nevezzük, több száz vagy ezer [[monoszacharid]]ból épülnek fel. A két legfontosabb poliszacharid a [[keményítő]] és a [[cellulóz]], melyek [[glükóz|szőlőcukor-molekulák]] sokaságából épülépülnek fel. A sok szőlőcukor-molekulamolekulák vízkilépéssel (kondenzáció) kapcsolódikkapcsolódnak össze és poliszacharid keletkezik.
A két legfontosabb poliszacharid a keményítő és a cellulóz.
 
Hidrolízissel egyszerű cukrokra bonthatók, több száz vagy ezer cukormolekulából épülnek fel. Vízben nem oldódnak, nem édes ízűek és sok tulajdonságuk nem cukorszerű. Hidrolízissel egyszerű cukrokra bonthatók. Növények, állatok és baktériumok sejtjeiben találhatók meg.
 
Az élő szervezetben betöltött funkciójuk szerint csoportosítják.:
* Vázanyag poliszacharid: [[(cellulóz]], [[xilán]], [[mannán]], [[pektin]], kitin)
* Tartalék tápanyag: [[(keményítő]])
 
== Néhány fontosabb poliszacharid ==
* [[Cellulóz]]: A magasabbrendű növények sejtfalának nagy részét alkotja, de előfordul alacsonyabbrendű növényekben is. A legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyag a Földön.
* [[Xilán]]: A fában lévő cellulózt kísérő egyéb poliszacharid, az úgynevezett Hemicellulóz fő komponense. A kukorica szára tartalmazza.
* [[Mannán]]: A fás részekben növényi magvakban található.
* [[Pektin]]: Gélesedésre hajlamos, konzervipari gyümölcszselékhez használják.
* [[Kitin]]: Rákok, rovarok kemény vázanyaga, szerkezete hasonló a cellulózhoz.
17 ⟶ 16 sor:
 
== Lásd még ==
* {{szénhidrátok}}
* oligoszacharid
 
{{portál|orvostudomány|i }}