„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

kieg. a pirézek szócikkből
(POV: hamis kormánypropaganda)
(kieg. a pirézek szócikkből)
* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[sógun]]oknak köszönhetően az ország elszigetelődött a külvilágtól. Japánok - kevés kivétellel - nem utazhattak külföldre, és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár az 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás képletesen és ténylegesen is megnyitotta japán kapuit a külföld előtt, a japán társadalom ma is meglehetősen homogén, 99%-uk japán. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán nyelv egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán”t vagy idegent jelent, és előfordulnak olyan (nem állami) intézmények, ahol angol tábla jelzi (No Gaijin Allowed - Japanese only!), hogy a „nem japánok” számára nem ajánlott a belépés.
 
* '''Magyarország''' leghíresebb xenofóbiával kapcsolatos társadalomkutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által először 2006-ban végzett felmérés a [[pirézek]]ről. A kutatás a nem létező piréz etnikum megalkotásával lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegengyűlöletét. Mivel a pirézek nem léteznek, így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59 százalékuk ellenezte a betelepülésüket. Igaz, ez az arány nem mutatja a tényleges idegengyűlölet mértékét, mert még így is jelentősen alatta maradt az ismert népek (pl. románok, oroszok, kínaiak és arabok bevándorlását ellenzők arányának.
 
== Jegyzetek ==