Wikipédia

„Császári és Királyi Haditengerészet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
a typo
31. sor:
== Történelem ==
=== Előzmények ===
A Császári- és Királyi Haditengerészet felállítása [[II. József magyar király|II. József]] nevéhez fűződik. [[1786]]-ban [[Trieszt]] város hadihajókat kért védelmül az [[Adriai-tenger|Adriára]] behatoló kalózok ellen, ezért az uralkodó két [[kutter]]t vezényelt át az [[Osztrák-Németalföld]]ről. A ''Le Juste'' és a ''Le Ferme'' alkotta az ''„első trieszti haditengerészet”'' magját. Ez az „egység” az uralkodó szemében nem tűnt egyébnek, mint egy vízi rendőrség. A piros-fehér-piros lobogó jelezte, hogy ez a kis flottilla nem tartozott a [[Német-római Birodalom]] szerves intézményéhez. Már ebben a kezdeti stádiumban jelentkeztek a jövőbeli problémák: a pénzhiány, a legénység és a tisztikar összetétele. [[1850]]-ig a vezényleti nyelv az olasz volt. A haditengerészet első parancsnoka a skót származású George Simpson volt, őrnagyi rangban. A haditengerészet valódi megszületése [[Velence (Olaszország)|Velence]] [[1798]]. [[január 18.|január 18]]-ai elfoglalása utánra tehető. A haditengerészet jókora zsákmányt szerzett (10 [[sorhajó]]t, 7 [[fregatt]]ot és több tucat kisebb egységet), a helyzetet azonban nem sokáig élvezhették. Az [[1805]]-ös pozsonyi békében [[Ausztria]] elvesztette Velencét és [[Dalmácia|Dalmáciát]]. Az [[1806]]-ban alakult, Joseph L'Espine vezette ''„második trieszti haditengerészet”'' rövid élettartama alatt nem bocsátkozott harcba. Az [[1809]]-es [[schönbrunn]]i békében Ausztria az összes tengerparti területét elvesztette, és a haditengerészet megszűnt létezni.<ref name="kronológia">{{cite web|url=http://www.ahoy.tk-jk.net/macslog/TheGenesisoftheAustrianNa.html|title=Kronológia|language=angol|accessdate=2009-01-27}}</ref>
[[Fájl:Die Seeschlacht bei Lissa.jpg|250px|thumb|right|A lissai csata]]
A [[napóleoni háborúk]] végén Velence újra osztrák fennhatóság alá került. [[Metternich]] [[1817]]-ben rögzítette: a haditengerészet 2 fregattot és 8 [[brigg (hajó)|brigg]]et tarthat. A [[görög szabadságharc]] ideje alatt – a kalózok elszaporodása miatt – felállított „Levante-flottilla” őrizte a partokat. [[1848]]. [[március 17.|március 17]]-én forradalom tört ki Velencében. A hajók kétharmad része a forradalmárok kezébe került, de ezek csak a kisebb egységek voltak. Az osztrákok blokádot vontak a város köré, amit a forradalom bukásáig, [[augusztus 28.|augusztus 28]]-ig tartottak fenn. A [[Porosz–osztrák–dán háború|porosz-osztrák-dán háborúban]] bizonyító [[Wilhelm von Tegetthoff]], a [[helgolandi csata]] győztese, a háború végére [[ellentengernagy]] lett. [[1866]]-ban az olaszok elleni háború egy nagy tengeri csatát hozott. A [[július 20.|július 20]]-i [[lissai csata]] osztrák győzelemmel ért véget. [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] a győzelem után altengernaggyá léptette elő Tegetthoffot, de a flotta élére való várt kinevezés elmaradt.<ref name="krámli">{{cite book |last= Krámli |first= Mihály |title= A császári és királyi haditengerészet és Magyarország. Magyarország szerepe a közös haditengerészet fejlesztésében |year= 2004 |isbn= 9789639498351|language=magyar}}</ref>
 
=== A kiegyezéstől 1890-ig ===
Az [[1867]]-es [[kiegyezés]]kor a Császári-Királyicsászári és királyi hajóhad a következő hadihajókból állt : 1 csavargőzös [[sorhajó]], 7 csavaros páncélos [[fregatt]], 8 kisebb csavaros fregatt és [[korvett]], 13 csavaros [[ágyúnaszád]], 16 kerekes ágyúnaszád, valamint 14 különböző rendeltetésű tengeri kerekes gőzös, vagyis összesen 59 gépi meghajtású hajó. Ezenkívül volt még 34 említésre méltó vitorlás vagy evezős hadihajója, közöttük 2 fregatt, 2 korvett, 7 [[brigg (hajó)|brigg]] és 4 [[Szkúner|goelett]]. [[1914]]-ben a császári és királyi hajóhadba 16 [[csatahajó]], 9 [[cirkáló]], 26 [[romboló]], 77 [[torpedónaszád]], 6 [[tengeralattjáró]], 8 [[Monitor (hajó)|monitor]] és 6 őrjárónaszád tartozott.
[[Fájl:Coat of arms of the Austro-Hungarian Navy.png|left|150px]]
A kiegyezést és a lissai győzelmet követően mindenki azt várta, hogy Tegetthoffot kinevezik a haditengerészet élére. Furcsa módon egy tragédia, [[I. Miksa mexikói császár|Miksa mexikói császár]] halála segítette őt a parancsnoki székbe. [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] Tegetthoffot küldte el az öccse hamvaiért, visszatérésekor a hálája kifejezése gyanánt [[1868]] februárjában kinevezte a haditengerészet élére. Ezt a beosztást egészen a haláláig, [[1871]]. [[április 7.|április 7]]-ig töltötte be. Az új flottaépítési terv beterjesztése után, [[1868]]-ban fellendült a hajógyártás. A tervek szerint 15 páncélhajó, 8 fregatt, 16 korvett és ágyúnaszád, valamint 11 egyéb kiszolgáló hajó építését kezdték volna meg. [[1869]]-ben Triesztben megkezdték a ''[[SMS Custoza|Custoza]]'' és a ''[[SMS Erzherzog Albrecht|Erzherzog Albrecht]]'' kazamatahajók építését. Még ebben az évben [[Josef von Romako]] tervei alapján kezdték el építeni a ''[[SMS Leitha (1871)|Leitha]]'' és a ''[[SMS Maros (1871)|Maros]]'' nevű [[duna]]i [[Monitor (hajó)|monitorokat]]. Szintén még Tegetthoff életében kezdték el [[Póla|Pólában]] a ''[[SMS Helgoland (1867)|Helgoland]]'', Triesztben a ''[[SMS Fasana|Fasana]]'' és a ''[[SMS Zrínyi (1870)|Zrínyi]]'' csavaros szlúpok megépítését. Megemlítendő még az [[1871]]-ben vízre bocsátott ''[[SMS Cyclop|Cyklop]]'' műhelyhajó, amit a [[franciaország]]i La Seyné-ben építettek. [[1871]]-ben, Tegetthoff halálát követően [[Lipót bajor királyi herceg|Lipót herceg]] pártfogoltja, [[Friedrich von Pöck]] báró került a haditengerészet parancsnoki pozíciójába. Amint Pöck átvette a parancsnokságot, nekilátott Tegetthoff bizalmi embereinek eltávolításához [[Bécs]]ből és az Adriáról. Erre példa [[Max von Sterneck]], Tegetthoff egykori jobbkeze, későbbi flottaparancsnok, aki hamarosan a [[Barents-tenger]]en találta magát egy expedíció élén. Az [[1870-es évek]] feszült hangulatát különböző missziókkal, expedíciókkal próbálták oldani. A Monarchia fennállásának leghíresebb expedíciója a [[Ferenc József-föld]] felfedezése volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Császári_és_Királyi_Haditengerészet”