„Hasznos Könyvtár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a egyértelműsítés - Orbán Balázs |
||
1. sor:
A '''Hasznos Könyvtár''' a [[brassó]]i Általános Gazdasági és Ipari Szövetkezet (ÁGISZ) közművelődési szakosztálya kiadásában, a Bodor-nyomdában 1935 októbere és 1939 márciusa között megjelent könyvsorozat. Létrehozója és szerkesztője gyakorlatilag [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]] volt, aki mellett – részben ténylegesen, részben névlegesen – egy szerkesztőbizottság állott. Az eredeti cél egy 1933 decemberében kibocsátott felhívás szerint (aláírói Elekes György brassói újságíró, Kacsó Sándor és Kőrösi Krizsán Sándor, a ''[[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]]'' szerkesztői és Szécsi Sándor brassói református középiskolai tanár) egy falumonográfia-sorozat kiadása lett volna, amely [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] elgondolását kívánta az új helyzet követelményeinek megfelelően kibővítve feleleveníteni. A felhívás szerint: „Fel kell mérni az erdélyi magyarság helyzetét egy új és a mai viszonyoknak megfelelő monográfia elkészítésével.” Úgy tervezték, hogy a füzetek előkészítését és terjesztését a munkatársak szövetkezete végezze. A szándék azonban már az első lépéseknél elakadt, ugyanis a vidéki gyűjtő-kezdeményezők egyike-másika [[kémkedés]] gyanújába került a helyi [[csendőrség]] szemében.
Már kézzelfoghatóbb előzmény volt az 1934 tavaszán megjelent ''Anyanyelvünk'' című kötet, amely a [[nyelvművelés]] gyakorlati szükségleteihez és hazai igényeihez kapcsolva közölte újra és bővítette ki a [[Kosztolányi Dezső]] nevéhez fűződő ''[[Pesti Hírlap]]'' Nyelvőrét. A könyv sikere bátorítólag hatott a vállalkozás tervét melengetőkre, s hamarosan az elvi iránymutatást is megtalálták – Kacsó Sándor visszaemlékezései szerint – [[Balázs Ferenc (író)|Balázs Ferenc]] helikoni előadásában az irodalmi nevelés iskolán túli lehetőségeiről és követelményeiről. Ezt a tervet tovább bővítve vált véglegessé a könyvsorozat elképzelése, amelyről Kacsó Sándor a [[helikoni közösség|X. helikoni találkozón]], 1935. június 28-án számolt be részletesen. E beszámoló jegyzőkönyvi szövege szerint: „...az ÁGISZ Hasznos Könyvtár címmel egy népkönyvtárat indítana meg, mely olyan könyveket adna ki, amilyenekre a falunak leginkább szüksége van. Olyan könyveket, amelyek amellett, hogy lelkiismeretesen szolgálják a magyar betűt, a reális életre segítenének.” A beszámolóból ismerjük a kiadványok terjesztésére vonatkozó – szintén közösségszervező – elképzeléseket is: ezek szerint a sorozat útjának a faluba való egyengetését „falugazdák” vállalnák, a könyvek egy részéből pedig falusi [[könyvtár]]akat létesítenének, amelyek gondozói láncszemek lennének a falu és a város között. A tervbe vett témák között „gazdasági, népegészségügyi, irodalmi ismeretterjesztő olvasmányok, együttélő népek ismerete, önmagunk ismerete” szerepelnek. Az elképzelések szerint füzetenként 1000 lej honoráriumot kívántak adni a szerzőknek s kb. füzetenként tízezres példányszámra számítottak.
25. sor:
{{DEFAULTSORT:Hasznosko~nyvtar}}
[[Kategória:Könyvsorozatok]]
[[Kategória:A kisebbségi magyarság kulturális élete]]
| |||