„Navarrai-ház” változatai közötti eltérés

a
clean up with AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB)
a (clean up with AWB)
{{Sablon:Dinasztia infobox
| név = Navarrai-ház
| kép = Jimenez.PNG
 
==A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság kialakulása==
A [[Jimeno-ház]]ból származó [[III. Sancho navarrai király|III. (Nagy) Sancho (III. Sancho Garcés)]] (~992–1035), a [[Navarra|Pamplonai Királyság]] királya (1000-1035),<ref >A Navarra területén létrejött Pamplonai Királyságot csak a XII. század közepétől nevezik Navarrai Királyságnak.</ref> kora legjelentősebb [[Spanyolország|spanyol]] uralkodója, nem csak Pamplona királya volt.
 
III. Sancho felesége, a Lara-házból származó Munia (?–1066), [[Kasztília]] grófjának, I. Sanchónak (I. Sancho Garcíának) (965–1017) volt a leánya. A Lara-ház férfiágon történt kihalása után így III. Sancho – II. Sancho néven – Kasztília grófja lett, 1029-től 1030-ig, valójában az 1035-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a grófságban. III. Sancho ugyanis a Muniától született második fiát, Ferdinándot (~1016–1065) bár 1030-ban Kasztília grófjává tette, a hatalmat változatlanul ő gyakorolta.
 
III. Sancho – II. Sancho néven – [[Aragónia]] grófja (1000-1035) is volt, ugyanis az apja halálakor nem csak Pamplona királyaként, hanem Aragónia grófjaként is az apja utóda lett.
 
III. Sancho a végrendeletében a birodalmát a négy fia között négy részre felosztotta, mind a négy fiát királlyá téve, ugyanis a Kasztíliai Grófságot, az Aragóniai Grófságot, valamint Sobrarbe és Ribagorza Grófságát egyaránt királysággá emelte (így nem csak a Pamplona trónját öröklő fia lett király). A származási helyükre utalással Kasztília és Aragónia első királyi házait Navarrai-háznak nevezik.
 
==A Navarrai-ház kasztíliai és leóni ága==
* [[I. Ferdinánd kasztíliai király|I. ''Nagy'' Ferdinánd]] (~1016–-1065), III. Sanchónak, Pamplona királyának a fia; uralkodott: Kasztília grófjaként (I. Ferdinánd) 1030-tól 1035-ig, Kasztília első királyaként (I. Ferdinánd) 1035-től 1065-ig, [[Leóni Királyság|León]] királyaként (I. Ferdinánd) 1037-től 1065-ig,<ref >I. Ferdinánd Sanchát (1013?-1067), a [[Kantábriai-ház]]ból származó [[V. Alfonz leóni király|V. Alfonz]] (994–1028) leóni király leányát, [[III. Bermudo leóni király|III. Bermudo]] (1010?,1017?-1037) leóni király testvérét vette feleségül. A sógorok között kirobbant harcban I. Ferdinánd győzött, III. Bermudo elesett, vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt, így lett I. Ferdinánd a Leóni Királyság uralkodója.</ref>
* [[II. Sancho kasztíliai király|II. ''Erős'' Sancho]] (~1037–1072) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1065-től 1072-ig, Kasztíliában,
* [[VI. Alfonz kasztíliai király|VI. ''Vitéz'' Alfonz]] (~1047–1109), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1065-től 1109-ig Leónban, 1072-től 1109-ig Kasztíliában,
* [[Urraca kasztíliai királynő|Urraca]] (1081–1126), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1109-től 1126-ig, Kasztíliában és Leónban.<ref >Urraca királynő első férje az [[Ivreai-ház]]ból származó Burgundiai Rajmund (?-1107) gróf volt. A házasságukkal megalapították Kasztília és León következő királyi házát, az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]at. </ref>
 
==A Navarrai-ház aragóniai ága==
* [[I. Alfonz aragóniai király|I. ''Harcos'' Alfonz]] (~1073–1134) (ostrom közben kapott sérüléseibe belehalt), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1104-től 1134-ig (egyidejűleg I. Alfonz néven Pamplona királya),
* [[II. Ramiro aragóniai király|II. ''Szerzetes'' Ramiro]] (1086–1157), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1134-től 1137-ig (lemondott),
* [[Petronila aragóniai királynő|Petronila]] (1136–1173), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1137-től 1164-ig (lemondott).<ref >Petronila királynő feleségül ment az [[Urgell-ház]]ból származó [[IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf|IV. Ramon (Rajmund) Berengárhoz]] (1113–1162), [[Barcelona]] grófjához (1131–1162), aki a házasság megkötésével Aragónia hercege lett. A házasságukkal megalapították Aragónia következő – második – királyi házát, a [[Barcelonai-ház]]at. (Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.) </ref>
 
==Jegyzetek==
* Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
* Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
 
{{Uralkodóházak Európában}}
329 303

szerkesztés