„Seres János” változatai közötti eltérés

Seres János lelkesen vett részt a miskolci képzőművészeti élet újbóli felpezsdítésében. Barátaival, Bod László festőművésszel és [[Várady Sándor (szobrász)|Várady Sándor]] szobrászművésszel kiállításokat szerveztek, szabadiskolát alapítottak, és országjárásaik során terjesztették a kultúrát. A népi kollégiumok feloszlatása után a Bányaipari Technikumban kapott tanári állást, ahol annak felszámolásáig dolgozott. Az ő kezdeményezésére jött létre az I. Országos Miskolci Képzőművészeti Tárlat, aminek a kiállítási anyagát szinte egyenként szedték össze [[Csabai Kálmán]]nal az ország különböző tájairól. A kiállítás sikere után megalakult a [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége]] területi szervezete, amelynek a titkára lett. Ugyancsak ő volt az egyik motorja az Észak-Magyarországon máig életben maradt országos rendezvények létrehozásának: a Miskolci Téli Tárlat, a miskolci [[Országos grafikai biennále]], az [[Eger|egri]] Országos Akvarell Biennále és a [[salgótarján]]i Országos Rajzbiennále. Természetesen ezek mindegyikhez szükség volt a művész kollégák segítségére: [[Kondor Béla]], [[Feledy Gyula]], Csabai Kálmán és mások. Ugyancsak az ő szervező munkájának köszönhető, hogy Miskolc város létrehozta a [[Miskolci Galéria|Miskolci Galériát]].

 

 

1968-ban meghívták az egri [[Eszterházy Károly Főiskola|Ho Si Minh Tanárképző Főiskola]] (ma [[Eszterházy Károly Főiskola]]) Rajz tanszékére, ahol 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Jórészt neki köszönhető, hogy a Rajz tanszék az ország legkiválóbb intézményévé emelkedett, ahonnan számos kiváló kvalitású képzőművész került ki az évek során.