„Tengermelléki határterület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sztyep helyett sztyepp, replaced: sztyep → sztyepp (4) AWB |
takarítás az AWB után |
||
92. sor:
[[Fájl:Siberischer tiger de edit02.jpg|bélyegkép|250px|Az orosz Távol-Kelet jelképe a kihalással fenyegetett [[szibériai tigris]]]]
Területének nagy részét (az [[1950-es évek]]ben 65%-át) erdő borítja. Növényzetében a kelet-szibériai és a mandzsúriai elemek keverednek. A kelet-szibériai típusú [[tajga]] fő alkotóeleme a [[dauriai vörösfenyő]], amely elsősorban a terület északi részén és a [[Szihote-Aliny]] magasabb részein fordul elő. Az északi részek jellemző fái az ajáni [[lucfenyő]] és a fehérkérgű [[jegenyefenyő]]. A legmagasabb térszíneket hegyi [[tundra]] borítja. A mandzsúriai elemeket lombos fafajok képviselik ([[tölgy]], [[gyertyán]], [[juhar]], [[mandzsúriai cédrus]]), az erdőkben gazdag az aljnövényzet, sok a lián és az [[epifita növény]]. Az erdőkben számos harmadidőszaki reliktum-faj fennmaradt ([[Közönséges tiszafa|tiszafa]], mandzsúriai dió, [[ginszeng]] v. zseny-seny stb.). A zártabb, szárazabb medencékben (főként a [[Hanka-tó]] környékén) kiterjedt [[
Állatvilága rendkívül változatos, a hideg észak és a meleg dél képviselői itt egymás mellett élnek. Jellemző növényevők a [[jávorszarvas]], a [[vaddisznó]], az [[őz]], és a tengerpartok közelében a [[maralszarvas]]. A ragadozók közt a szibériai ([[rozsomák]], [[coboly]], [[nyérc]]) és a mandzsúriai ([[leopárd]], [[hiúz]], [[nyest]], usszuri [[feketemedve]], mandzsúriai [[barna medve]]) fajok is megtalálhatók. A Tengermellék és az usszuri [[tajga]] emblematikus alakja, a szigorúan védett amuri v. [[szibériai tigris|usszuri tigris]]. A madárvilág is igen gazdag, az erdők és rétek állandó lakói a [[fácánformák|fácánok]], [[császármadár|császármadarak]], [[siketfajd|siket-]] és [[nyírfajd]]ok, [[harkályfélék|harkályok]], [[cinegefélék|cinkék]], [[kék szarka|kékszarkák]]. Télen költöznek ide a [[kerceréce|kerce-]] és kövirécék valamint a különféle [[szalonkafélék|szalonkák]]. Nyáron viszont néha a [[fekete gólya|fekete gólyák]], [[túzokfélék|túzokok]], [[darufélék|darvak]] mellett dél-kínai, indokínai trópusi fajok is felbukkannak.
112. sor:
[[698]] és [[986]] között a terület a [[Korea (történelmi)|Korea]] északi részét és [[Mandzsúria]] keleti részét is uraló ''Balhae'' (más néven ''Parhe'' vagy ''Bohai'') királyság része volt, mely a Kogurjó (Goguryeo) állam bukása után alakult ki. Balhae feudális állam volt, mely kapcsolatban állt a korabeli [[Kína|Kínával]] és [[Japán]]nal is.
[[1115]] és [[1234]] között a terület déli része a tunguz eredetű [[dzsurcsen]] nép államának része volt. A lovas nomád nép állama a mai Mandzsúriára is kiterjedt, a gazdasági alapját adó állattenyésztés mellett a fémművelés és a hajóépítés is jelen volt. A dzsurcsen állam a [[Dzsingisz kán]] vezette [[Mongol Birodalom]] támadáskor omlott össze. A mongolok elpusztították a dzsurcsenek városait, megsemmisítették flottájukat, a lakosság nagy részét megölték. A túlélők a lakatlan vidékekre menekültek (a [[Bajkál-tó]]tól az [[Ohotszki-öböl]]ig terjedő területre) és a fejlett kereskedelmet felváltotta a gyűjtögető-vadászó életmód. A vidék évszázadokra kiesett a gazdasági és társadalmi fejlődésből. A
A [[17. század]]ban jelentek meg az első orosz felfedezők, akik főként prémkereskedők voltak. Az [[Orosz Birodalom]] és Kína közötti határvita az [[1689]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] aláírt [[nyercsinszki szerződés]] aláírásával ért véget, mely a [[Sztanovoj-hegység]]től délre eső területeket (így a Tengermelléket is) a [[Csing-dinasztia]] fennhatósága alá rendelte.
| |||