„Magos Dezső” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
clean up AWB
36. sor:
===Balassagyarmaton===
*'''Közvágóhíd és jéggyár:''' 1912-ben épült Szeghő Lajos tervei alapján. A kivitelező Munk Dezső volt. Későbbiekben emeletráépítést végeztek, és a PENOMAH (Pest és Nógrád Megyei Állami Húsipari Vállalat) vágóhídjaként működött. Az épület az 1990-es évek eleje óta használaton kívül áll, állaga rendkívül leromlott.
 
*'''Új plébánia és Magyar Korona Gyógyszertár:''' 1912-ben építette Munk Dezső a régi plébánia épület helyén, [[Wälder Gyula]] műépítész, műegyetemi tanár tervei alapján.
 
*'''Városi Képtár:''' A Kaszinó Szálló (később Ipoly Szálló) kertjében - a nyári épület helyére - tervezte és építette Magos Dezső. 1913-ban készült el. Korábban nyitott terasszal rendelkezett, de ezt a későbbiek során beépítették. 1945 után évekig a pártbizottság székháza volt, majd az 1970-es évek elejétől 1989 tavaszáig a Madách Imre Városi Könyvtár működött falai között.
Jelenleg kortárs képzőművészeti állandó kiállításnak és gyűjteménynek ad otthont, amely 1975-től 1978-ig a volt Vármegyeháza épületében volt kiállítva, majd 1991-ben került ismét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Helyi művészek (Farkas András, Jánossy Ferenc, Réti Zoltán) alkotásain túl több jelentős alkotó (pl. Tóth Menyhért, Kokas Ignác, Szabó Vladimír, Patay László, Földi Péter stb.) művei láthatóak itt.
 
*'''Munk-ház:''' 1910 körül építette családjának ezt a házat, homlokzatán mesterségének címere látható. Jelenleg is magánház.
 
*'''Balassagyarmati Városháza:''' A volt Magyar Király szállót 1914-ben alakították át [[Wälder Gyula]] tervei alapján. Több fellelhető forrás Wälder Gyulát jelöli meg a Városháza tervezőjének, ami olyan értelemben igaz, hogy a városatyák elfogadták impozáns tervét, de végül a költségek harmadolása miatt a szálló áttervezése és a tényleges megvalósítás végül Munk Dezső munkájának eredménye volt, ahogy számos más épület tervezése, kivitelezése is a városban.<ref>[http://www.agt.bme.hu/balassi/Bgy_muzeumi_tervpalyazat.html http://www.agt.bme.hu/balassi/Bgy_muzeumi_tervpalyazat.html]</ref>
 
*'''Államrendőrségi és Csendőrségi Palota:''' 1928-ban építették a Scitovszky (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) és a gr. Tisza István (ma Ady Endre) utca sarkán. Évtizedekig a Rendőrség, majd a Határőrség épülete volt. Magyarország Európai Uniós csatlakozása és a Schengeni Szerződés hatályba lépését követően Balassagyarmaton a határátkelőhely megszűnt, így az épület jelenleg üresen áll.
 
* '''Bosco Szt. János Szalézi Intézet - Szalézi Templom:''' Jeszenszky Kálmán esperesplébános a város hitéletének fellendítését valamely szerzetesrend letelepítésében látta. Választása a Szalézi Társaságra esett. Az I. világháború után az 1924-ben üressé vált csendőrlaktanyában 30 hadiárvát helyezett el és megalapította a Szent Imre Fiúárvaházat. Utóda, Kray Pál hívására 1934. augusztus 20-án megérkeztek az első szalézi atyák. Dr. Trikál József pápai prelátus adománya tette lehetővé a csendőrlaktanya átalakítását középiskolai internátussá. Magos Dezső építészmérnök tervezte és Trikál József 1935-ben áldotta meg a szaléziak első magyarországi Don Bosco templomát. A rendszerváltást követően 1992-ben történt meg a ház újraalapítása.<ref>[http://www.szalezi-irinyi.hu/sz+/tartomanyi%2520kiadvany.htm http://www.szalezi-irinyi.hu/sz+/tartomanyi%20kiadvany.htm]</ref>
 
* '''Balassagyarmati strandfürdő:''' A város nyugati szélén, a vágóhíddal szemben létesült 1934-35-ben az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd műépítész tervei alapján. A kivitelező Magos Dezső volt. Egykor országos versenyeket is rendeztek itt. A hajdani öltözők és egyéb építmények deszkáit a második világháború után a lakosság széthordta és eltüzelte. Helyükön ma egyszerűbb kabinsor áll. A strandfürdő néhány évtizedes szünet után, felújítást követően néhány éve ismét működik.
 
58 ⟶ 52 sor:
*'''Ipolymenti országzászló:''' Magos Dezső építészmérnök tervezte, kivitelezte 1933-ban. Az emlékmű alá az ország minden vármegyéjéből összehordott föld került és fölé romhányi faragott kövekből készült talapzat emelkedett. Az 1940-es évek vége felé lebontották (köveit a ligetben a szabadtéri színpadhoz vezető lépcsők építésénél használták fel), majd 2004-ben a [[Vitézi Rend]] közreműködésével (az országban elsőként) állították helyre.
*'''Kazár, az I. világháborús hősök emlékműve:''' Az I. világháborúba Kazárról 67-en vonultak be, a bevonultak többsége a losonci 25. gyalogezred katonája lett, ennek az ezrednek volt Nógrád megye keleti része az utánpótlási területe. Az 1936. november 9-én felavatott, Magos Dezső építészmérnök által készített emlékoszlopon a vissza nem tértek nevei olvashatóak.
 
*'''Rétsági laktanya:''' Rétság XX. század történetében meghatározó szerepet játszó katonai laktanya 1937-ben épült fel, mely akkoriban az ország akkori legmodernebb kaszárnyája volt.
 
* '''Pétervásárai laktanya:'''
*'''Az [[Árpád-vonal]] létesítményei:''' Kőrösmezőn Magos Dezső irányításával és Réti István érsekvadkerti építőmester vezetésével 1941-42-ben érsekvadkerti és helybeli ruszin munkások a ruszin faluban és környékén megtalálható anyagokból és a helyi építészeti megoldásokat felhasználva építették fel a különálló, faháznak álcázott katonai objektumot.