„Rónai Zoltán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
 
== Élete ==
Budapesten járt középiskolába, majd 1898-tól a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult, ahol jogtudományi doktorátust szerzett, majd 1908-ban ügyvédi oklevelet szerzett és nyitott egy ügyvédi irodát Budapesten, a Váci körút 21. alatt (ma [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]]). 1908. november 24-én felekezeten kívüli lett. Az [[első világháború]] előtt a ''[[Népszava]]'' és a ''[[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]]'' számára írt cikkeket, és tagja lett a [[Galilei Kör]]nek.<ref> {{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_kny&bib1id=4&bib1field=0&term=1593068&too_many_records=false&rc=26&pos=5&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 |title=A Galilei Kör programja |accessdate= 2015-07-20|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}} </ref> [[1919]]. január 22-én a [[Károlyi Mihály-kormány|Károlyi-kormány]] a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes egyetemi tanárává nevezte ki, politikai tudományokat volna. A kar és a kultuszminiszter közti nézeteltérés miatt Rónai tanári esküjét február 4-én a Minisztertanács előtt tette le, oktatni mégsem volt lehetősége, politikai szerepvállalása miatt. A [[Berinkey-kormány|Berinkey-kormányban]] munkaügyi és népjóléti [[államtitkár]] volt, 1919. február 14. és 1919. március 21. között, Peidl Gyula mellett, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején pedig március 21-től június 24-ig igazságügyi [[népbiztos]], ő dolgozta ki a kommün alkotmányát, a Munkásmozgalomtörténeti Lexikon szerint közreműködött annak megszövegezésében.<ref>{{MmtLex|1972|o=497}}</ref> Június 23-án a [[Tanácsok Országos Gyűlése]] megválasztotta a [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]ot, amelynek ő is tagja lett. Az intéző bizottság másnap újraválasztotta a népbiztosokat, s Rónait 1919. június 29-én belügyi népbiztoshelyettessé nevezték ki, emelett június 24-től kezdve [[Ágoston Péter (politikus)|Ágoston Péter]] helyett ténylegesen ő vezette az Igazságügyi Népbiztosságot. A 133 nap alatt a [[Kunfi Zsigmond]]-féle centrista szárnyhoz tartozott. A diktatúra bukása után a Peidl-kormány még belügyi államtitkárrá tette, ám nem foglalta el ezt az állást, s [[Bécs]]be emigrált, ahol csatlakozott az úgynevezett ''Két és feles Internacionálé'' magyar csoportjához, s a Világosság-csoport egyik vezetője lett. Számos cikket írt a Világosság c. periodikábba, emellett Vándor Zoltán álnéven a Népszavába, és a Szocializmusba is publikált. Időközben Magyarországon többször perbe fogták. A proletárdiktatúra után revízió alá vették az őszirózsás forradalmat követő időszakban történt kinevezéseket, a kar Rónai egyetemi tanári kinevezését törvénytelennek minősítette, és megtiltotta az egyetemi tanári cím viselését. Rónai Bécsből a Schutzbund-felkelés leverését követően előbb Prágában, majd Zürichben élt, később Belgiumba költözött, ahol [[Friedrich Adler]] oldalán a Szocialista Munkásinternacionálé titkárságán működött, s szerkesztette annak lapját, az ''Internationale Information''t. Az [[1930-as évek]]ben újra cikkeket kezdett írni a ''Szocializmus'' számára. A németek belgiumi inváziója után öngyilkosságot követett el.
 
Titkára volt a [[Társadalomtudományi Társaság]]nak, és a [[Társadalomtudományok Szabad Iskolája|Társadalomtudományok Szabad Iskolájá]]nak. Szabadkőműves volt, a [[Martinovics-páholy]] tagja.