„Magyarország vízrajza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Felszín alatti vizek: Pirosról - kékre
84. sor:
Vizeink a csapadékból származnak. A források száma, azok vízhozama, a felszíni vízhálózat sűrűsége, vízbősége mind a lehullott csapadék mennyiségétől függ. A lehulló csapadék lefolyik a lejtőn, beszivárog a talajba és a kőzetek repedéseibe vagy elpárolog. Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben rendkívül gazdag, sőt gyógyvizekben [[Európa]] egyik leggazdagabb országa.
 
A legfelső vízzáró réteg fölötti [[talajvíz]] átlagosan 3-6 méteres mélységben érhető el, a folyók árterén azonban a talajvíz mindössze 1–2 m, dombhátakon viszont 8–10 m mélyen található. A talajvíztükör a csapadékmennyiség függvényében ingadozik. A talajvíz korábban az ivóvíz legfontosabb forrása volt, azonban a felszínről bemosódó szennyeződés (pl. a [[műtrágyahaműtrágyázás|műtrágya]]sználatbólhasználatból fakadó nitrát- és ammóniaszennyeződés) általában ivásra alkalmatlanná tette.
 
Emiatt már a 19. század végén, a 20. század elején megnőtt a nagyobb mélységekben elérhető rétegvizek, azaz két vízzáró réteg között elhelyezkedő vizek szerepe. Fúrásokkal szinte bárhol az országban lehet rétegvizet a felszínre hozni (artézi kút). Az ilyen kutak száma meghaladja az 50 ezret. A felszínre hozott vízben található oldott ásványi anyagokat gondosan elemezni kell, mert egyáltalán nem minden természetes víz egészséges. Az Alföld jelentős részén komoly gondot okoz a mélységi vizek természetes [[arzén (elem)|arzén]]tartalma.
 
A kedvező hatású oldott ásványi anyagok miatt [[Magyarország gyógyvizei|gyógyhatással]] is rendelkezhetnek, és/vagy magas hőmérsékletűek. Helyenként természetes [[forrás (hidrológia)|forrásokként]] is a felszínre törtek, mint [[Hévíz]] vagy a több [[Tapolca (egyértelműsítő lap)|Tapolca]] nevű helység esetében (ez a szláv eredetű szó is hőforrásra utal). Régi magyar nyelven ugyancsak meleg vizet jelent a [[Hejő]] folyócska neve is. [[Budapest]]en is gyakoriak a [[termálvizek Magyarországon|hőforrások]], amire jelentős fürdőkultúra épült már a török kor óta. A budai [[Malom-tó|Malom-tavat]] is ilyen hőforrás táplálja.
 
A nagy mélységből érkező vizek hőmérséklete akár 70-90 °C-os is lehet (pl. a budapesti [[Városliget]]ben a [[Széchenyi gyógyfürdő]] 1250 m mélyről 76 °C-os, [[Zalakaros]]on 2370 m mélységből 96 °C-os víz tör fel). E vizek értékes ásványi anyagokat tartalmaznak (szénsavas, vasas, timsós, jódos, kénes vizek), így gyógyászati célra rendkívül alkalmasak.
 
A felszín alatti vizek között külön csoportot alkotnak a mészkőhegységek mélyében rejtőző karsztvizek. A felszíni vizekben és talajvízben szegény mészkőhegységekben a [[karszt]]víz ivó- és ipari vízként egyaránt fontos. A gyógyforrásokat tápláló karsztvizek és a bányászat konfliktusa csak hosszú idő után rendeződött - a bányászat gazdasági okok miatti megszűnésével.
 
== Források ==