„Jásztelek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: Egyértelműsítés |
|||
51. sor:
Az [[első világháború]] szinte a teljes hadba fogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat főként az [[Oroszország|orosz]], [[Szerbia|szerb]] vagy [[Olaszország|olasz]] frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hősi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hősök Napja lett, és a község közepén lévő parkban [[1932]]. október 30-án felavatták az emlékművet is.
A [[világháború]] elvesztése után Jásztelken a [[munkásmozgalom]] gyenge hatásai figyelhetők meg. [[Jászberény]]ben [[1919]]. április 2-án alakult meg a [[Direktóriumok (1919)|direktórium]], községünkben minden bizonnyal ezt követően. Hogy milyen tevékenységet folytatott, nem lehet tudni. A direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a [[második világháború]] utáni életben fontos szerepet kapott. A [[csehszlovák]]ok majd a [[románok]] ellen sokan beléptek a magyar [[Vöröshadsereg]]be. Parancsnokuk Lusztik István volt, és [[Tiszafüred]]nél és [[Szolnok]]nál harcoltak a románok ellen.
A [[Tanácsköztársaság]] [[133]] napig tartott, majd a [[vörösterror]]t a [[Fehérterror#Magyarország|fehérterror]] követte. Sajnos többnyire mindkettőnek ártatlan áldozatai voltak. Utóbb Lusztik Istvánt kivitték a [[Szovjetunió]]ba, azért, mert idehaza a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] és a kormány halálra ítélte volna. Rajta kívül még több embert leváltottak.
| |||