„Rónai Zoltán” változatai közötti eltérés

Budapesten járt középiskolába, majd 1898-tól a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult, ahol jogtudományi doktorátust szerzett, majd 1908-ban ügyvédi oklevelet és nyitott egy ügyvédi irodát Budapesten, a Váci körút 21. alatt (ma [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]]). 1908. november 24-től felekezeten kívüli. Az [[első világháború]] előtt a ''[[Népszava]]'' és a ''[[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]]'' számára írt cikkeket, és tagja lett a [[Galilei Kör]]nek.<ref> {{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_kny&bib1id=4&bib1field=0&term=1593068&too_many_records=false&rc=26&pos=5&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 |title=A Galilei Kör programja |accessdate= 2015-07-20|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}} </ref> [[1919]]. január 22-én a [[Károlyi Mihály-kormány|Károlyi-kormány]] a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes egyetemi tanárává nevezte ki, politikai tudományokat tanított volna. A kar és a kultuszminiszter közti nézeteltérés miatt Rónai tanári esküjét február 4-én a Minisztertanács előtt tette le, oktatni mégsem volt lehetősége, politikai szerepvállalása miatt. A [[Berinkey-kormány|Berinkey-kormányban]] ugyanis [[Peidl Gyula]] mellett munkaügyi és népjóléti [[államtitkár]] lett, 1919. február 14. és 1919. március 21. között, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején pedig március 21-től június 24-ig igazságügyi [[népbiztos]], ő dolgozta ki a kommün alkotmányát, a Munkásmozgalomtörténeti Lexikon szerint közreműködött annak megszövegezésében.<ref>{{MmtLex|1972|o=497}}</ref> Június 23-án a [[Tanácsok Országos Gyűlése]] megválasztotta a [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]ot, amelynek ő is tagja lett. Az intéző bizottság másnap újraválasztotta a népbiztosokat, s Rónait 1919. június 29-én belügyi népbiztoshelyettessé nevezték ki, emelett június 24-től kezdve [[Ágoston Péter (politikus)|Ágoston Péter]] helyett ténylegesen ő vezette az Igazságügyi Népbiztosságot. A 133 nap alatt a [[Kunfi Zsigmond]]-féle centrista szárnyhoz tartozott. A diktatúra bukása után a [[Peidl-kormány]] még belügyi államtitkárrá tette, ám nem foglalta el ezt az állást, s [[Bécs]]be emigrált, ahol csatlakozott az úgynevezett ''Két és feles Internacionálé'' magyar csoportjához, s a [[Világosság-csoport]] egyik vezetője lett. Számos cikket írt a ''Világosság'' c. periodikába, emellett ''Vándor Zoltán'' álnéven a ''Népszavá''ba, és a ''Szocializmus''ba is publikált. Időközben Magyarországon többször perbe fogták. A proletárdiktatúra után revízió alá vették az [[Őszirózsás forradalom|őszirózsás forradalmat]] követő időszakban történt kinevezéseket, mely során a kar Rónai egyetemi tanári kinevezését törvénytelennek minősítette, és megtiltotta az egyetemi tanári cím viselését. Rónai Bécsből a Schutzbund-felkelés leverését követően előbb Prágába, majd Zürichbe költözött, később Belgiumban élt, ahol [[Friedrich Adler]] oldalán a [[Szocialista Munkásinternacionálé]] (SZMI) titkárságán működött, s szerkesztette annak lapját, az ''Internationale Information''t. Az [[1930-as évek]]ben újra cikkeket kezdett írni a ''Szocializmus'' számára. A németek belgiumi inváziója után öngyilkosságot követett el.

 

 

=== Családja ===

* Bölöny József: ''Magyarország kormányai. 1848–1987.'' Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.

* Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972, 497. p.

 

== További információk ==

* Nagy Csaba: ''A magyar emigráns irodalom lexikona''. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.

* ''Magyar Nagylexikon''. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. ; általános