„Fényképezés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Objektív: j. |
|||
239. sor:
A lencsék alkalmazása azonban magával hozta azok [[Optikai lencsék leképzési hibái|torzításait]] is a képre. A problémára [[Petzval József]] szerkesztett objektívje (ami nagy fényereje mellett a lencsehibákat is remekül korrigálta) jelentett megoldást, mellyel 1841-ben már 45 másodpercre csökkent az exponálás ideje. Az ő objektívje tette lehetővé a fényképészeti ipar megindulását. Fényképészeti célokra már nem használják (a belőle kifejlesztett vetítő objektívek azonban a 20. század végén is a legjobbnak számítottak), helyét az anasztigmát objektívek vették át, amelyek nagy képszögre kiterjedően, nagy fényerővel adnak [[asztigmatizmus]]tól mentes képet.<ref>Ónódy Miklós: Reprográfia a tájékoztatási intézményekben és könyvtárakban: I. A reprográfia alapjai, másoló eljárások (81-91. oldal), Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ (Budapest) - 1978. ISBN 963-592-150-0 (online: [https://books.google.hu/books?hl=hu&id=4gC8AAAAIAAJ Google könyv])</ref>
Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején az objektívek terén a világszerte ismert [[Tessar]], [[Biotar]], [[Triotar]], [[Distagon]] és [[Sonnar]] márkanevek alapozták meg [[Carl Zeiss]] fotográfiai hírnevét. Ebben az időszakban a
A digitális objektívek esetében a filmhez közelibb kép létrehozásának feltétele a növekvő pixelszám.<ref>Rák József: [http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200901/digitrend_10_resz?PHPSESSID=bfd59a4410ef9972138e9c010da978a9 „Digitális” objektívek], DigiTREND, 10. rész; Fotóművészet LII. évf. 1. sz. - 2009/1</ref>
| |||