„Tihanyi alapítólevél” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Tartalma: miért emeljük ki a Fuk nevű patakot egyedül, amikor más helynevek is azonosíthatók? |
|||
15. sor:
Az okirat nem csak [[tulajdonnév|tulajdonneveket]], hanem [[köznév|közneveket]], szószerkezeteket és egy mondattöredéket is tartalmaz magyarul: »FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA«, vagyis [[Székesfehérvár|Fehérvárra]] menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. Ez volt dél felé Fehérvár legfontosabb útja. Erre vezetett a jeruzsálemi zarándokút (1030-1043) is. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait.<ref>[http://www.benceskiado.hu/index.php?hlid=23 Zelliger Erzsébet: Első nyelvemlékeink és a 950 éves Tihanyi alapítólevél, Új Ember, 2005. november 20.], www.benceskiado.hu</ref>
Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat). A [[toldalék]]ok fejlődése szempontjából érdekes az idézett híres részlet, amelyben az értelmezések szerint mai határozórag helyén [[névutó]] olvasható (-ra, -re = ''REA''). Ez azonban semmilyen bizonyító erővel nem bír, tekintve hogy a latin elöljárókat viszont rendszeresen egybeírja (például ''adfekete kumuc'' = fekete homokig) A másik érdekesség, hogy a szótövek végét itt [[magánhangzó]], sőt mindenhol u zárja. Fehérvár = ''FEHERU'', fehér, UARU'', vár, út = ''UTU'', hadi = ''HODU''.
Az alapítólevél teljes szövege megtalálható a [http://hu.wikisource.org/wiki/Tihanyi_alap%C3%ADt%C3%B3lev%C3%A9l Wikiforrásban].
| |||