„Romániai magyar irodalmi társaságok” változatai közötti eltérés

a (→‎Az I. világháború után: Napkelet (WP:BÜ), replaced: [[Napkelet (romániai magyar folyóirat)| → [[Napkelet (folyóirat, 1920–1922)|)
1933 tavaszán az [[Erdélyi Szépmíves Céh|ESZC]] kiadói politikájával elégedetlen szerzők egy része [[Köröskisjenő]]n alapított ellenzéki irodalmi csoportosulást [[Erdélyi Magyar Írói Rend]] (EMÍR) néven. Mintegy háromesztendei működése alatt hét könyvet adott ki. 1933 nyarán a fiatal tollforgatók [[Jancsó Elemér]]rel az élen nemzedéki alapon kezdeményezték egy kolozsvári [[Ady Endre Társaság (Kolozsvár)|Ady Endre Társaság]] megalakítását. Könyvek és folyóiratok megjelentetését, a közönséggel és a más nemzetiségű írókkal való kapcsolataik szorosabbra vonását tervezték. [[Méliusz József]]nek a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] 1933. szeptember 10-i számában megjelent cikke szerint a társaság alkalmas lett volna arra, hogy az exkluzív irodalmi egyesületek és a klikkszellem ellen küzdve a [[fasizmus]]sal szembeforduló irodalmi egységfrontba tömörítse az írókat. Erre – működési engedély hiányában – nem kerülhetett sor, de a tervet a kolozsvári [[Munkás Athenaeum]] művelődési szervezet keretében létrejött [[Forradalmi Írók Munkaközössége]] (1938) magáévá tette és megvalósítására törekedett. A csoportosuláshoz [[Asztalos János]], [[Balla Károly (költő)|Balla Károly]], [[Brassai Viktor]], [[Gáll Ernő]], [[Heves Renée]], [[Jordáky Lajos]], [[Józsa Béla]], [[Korvin Sándor]], [[Kovács Katona Jenő]], [[Nagy István (író)|Nagy István]], [[Román Viktor]] és [[Salamon László (költő)|Salamon László]] tartozott; kapcsolatban állt velük [[Arató András]], [[Csehi Gyula]], [[Heves Ferenc]], [[Méliusz József]], [[Deutsek-Pásztai Géza]] és [[Salamon Ernő (költő)|Salamon Ernő]]. A közösség tagjai az 1939-es és 1940-es [[Munkás Naptár]]t mintegy saját évkönyvükké alakították. Önálló kiadványként többek közt [[Józsa Béla]] [[Petőfi Sándor|Petőfiről]] szóló népszerű brosúráját és [[Nagy István (író)|Nagy István]] elbeszéléseit jelentették meg.
 
1942 augusztusában a Helikon 15. [[marosvécs]]i találkozójának résztvevőit [[Szabédi László]] tájékoztatta a fiatalabb szerzők új írói közösségének létrejöttéről. A közösség október 15-i nyilatkozatát [[Asztalos István (író)|Asztalos István]], [[Derzsi Sándor]], [[Gagyi László]], [[Hegyi Endre (költő)|Hegyi Endre]], [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]], [[Horváth István (költő)|Horváth István]], [[Jékely Zoltán]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Parajdi Incze Lajos]], [[Szabédi László]], [[Szabó Lajos (író, 1912–1983)|Szabó Lajos]], [[Szenczei László]], [[Varró Dezső]] és [[Wass Albert]] írta alá. Céljai megvalósítására a közösség 1942 ősze és 1944 nyara között kiadta a [[Termés (folyóirat)|Termés]] c. negyedévi folyóiratot.
 
== A II. világháború után ==
 
Átfogóbb írói szervezkedésre a [[Második világháború|II. világháború]] után került sor. A kolozsvári magyar írók 1945. április 15-én fogalmazták meg egy írói szövetség megalakításának szükségességét, s a szervezéssel [[Szentimrei Jenő]]t, [[Nagy István (író)|Nagy Istvánt]], [[Szabédi László]]t, [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]]t és [[Jékely Zoltán]]t bízták meg. Az előkészítő bizottság kívülük a következő írókat hívta meg a közgyűlésre: [[Asztalos István (író)|Asztalos István]], [[Balogh Edgár]], [[Bányai László]], [[Bartalis János]], [[Benedek Marcell]], [[Berde Mária]], [[Bözödi György]], [[Derzsi Sándor]], [[Endre Károly]], [[Hegyi Endre (költő)|Hegyi Endre]], [[Horváth István (költő)|Horváth István]], [[Jancsó Elemér]], [[Janovics Jenő]], [[Jordáky Lajos]], [[Koroda Miklós]], [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]], [[László Gyula (történész)|László Gyula]], [[Méliusz József]], [[Molter Károly]], [[Szabó Lajos (író, 1912–1983)|Szabó Lajos]], [[Szemlér Ferenc (1906-1978)|Szemlér Ferenc]], [[Tavaszy Sándor]], [[Tomcsa Sándor]], [[Zolnai Béla]]. Az 1945. máj. 13-i közgyűlés kimondta a [[Romániai Magyar Írók Szövetsége]] (RMÍSZ) megalakulását. Elnökké [[Nagy István (író)|Nagy Istvánt]], alelnökké [[Szabédi László]]t, titkárrá [[Méliusz József]]et, pénztárossá Asztalos Istvánt választották.
 
1946. március 31-én létrejött a Bánsági Magyar Írók Szervezete is, élén [[Markovits Rodion]]nal, [[Lázár József]]fel, [[Szobotka András]]sal és [[Kubán Endre (újságíró, 1909–1991)|ifj. Kubán Endrével.]] A szervezet még ugyanabban az évben megjelentette a ''Bánsági Magyar Írók Antológiáját.''