„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

j
a (→‎Az ostrom: link korr. with AWB)
(j)
{{Magyar belháború (1526–38)}}
'''Medgyes ostromá'''t [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|I. (Habsburg) Ferdinánd]] [[magyarok|magyar]] és [[erdélyi szászok|szász]] hívei indították, a [[moldva]]i és [[havasalföld]]i vajda segítségével [[Lodovico Gritti]] olasz kereskedő, bankár, Magyarország kormányzója ellen, aki a [[szeben vármegye]]i [[Medgyes]] várába zárkózott be a zsoldosaival.<br>
Gritti [[1529]]-ben ajánlotta fel szolgálatait Szapolyainak, aki ezért jutalmul rengeteg címmel ruházta fel és kormányzóvá nevezte ki. Gritti vagyonosabb ember lévén nagyobb tekintélyre tett szert [[Magyar Királyság|Magyarország]]on mint Szapolyai és a nagyravágyó politikus önálló útra lépett. Egyszerre próbált a Habsburgok felé is közeledni, amit Szapolyai kiismert, de minthogy Gritti [[ParagliPargali Ibrahim]] [[vezír (török)|nagyvezír]] barátja és kegyence volt, nem léphetett fel ellene nyíltan, mert különben elvesztené [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán szultán]] támogatását, ugyanis tőle függött, hogy megállja-e a helyét Ferdinánddal szemben a magyar trónért vívott harcban.
 
Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félre akarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta [[Czibak Imre]] [[Nagyvárad|váradi]] püspököt, akkor [[Erdély]]ben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei [[Majláth István]] vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Gritti fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült.
 
Szulejmán nem büntette meg Szapolyait, mert régóta gyanakodott arra, hogy Gritti [[Konstantinápoly]]ból [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] titkos jelentéseket küld a [[dózse]] kormányának. Szapolyai javára volt, hogy az [[1530-as évek]] közepétől megromlott a [[török porta|porta]] és a [[Velencei Köztársaság|tengeri köztársaság]] viszonya, s alig három évvel Medgyes ostroma után háború robbant ki a két hatalom között.<br>
ParagliPargali nagyvezírt is két év múlva kivégezték, Szulejmán pedig elengedte Szapolyainak a Medgyesen történteket, ami [[Bécs]]nek rendkívül rosszul jött, mert ekkor minden követ megmozgatott, hogy Szapolyait [[törökök|török]] támadás állítsa félre.
 
== Előzmények ==
Lodovico Gritti [[Andrea Gritti]] [[Velencei dózsék listája|velencei dózse]] balkézről született negyedik fia volt, akit [[Itália|Itáliában]] neveltettek, de [[1508]]-ban inkább visszament [[Isztambul]]ba, ahol ékszerkereskedő lett és jó szándékú emberként megnyilvánulva elnyerte az emberek rokonszenvét, sőt még az akkor főkamarásként működő ParagliPargali Ibrahimét is.<br>
ParagliPargali, amikor a nagyvezíri tisztbe jutott, felterjesztette a szultán udvarába Grittit.
 
[[1529]]-ben Gritti részt vett abban a hadjáratban, amely [[Bécs ostroma (1529)|Bécs ostrománál]] kudarcot vallott. Szapolyai, aki [[Lengyelország]]ból tért vissza, először rendkívül bizalmatlanul fogadta a török segítséget, sőt egyenesen nem is remélte, hogy visszaszoríthatja vele Ferdinándot. Egy [[dalmátok|dalmát]] követét, [[Tranquillus Andronicus]]t küldte a nagyvezírhez és Grittihez is. Gritti [[1528]]-ban [[Laszky Jeromos]]t, Szapolyai portai követét is fogadta és nyájasságával beférkőzött a bizalmába. Laszky terjesztette Szapolyai elé Grittit, aki úgy gondolta, később hasznossá válhat a számára.<br>
Gritti sokat tett annak érdekében, hogy a török diplomácia és haderő egyaránt Szapolyai szolgálatába álljon és Andronicus megnyugtató válaszokat küldött a királynak.<br>
Egy korabeli levélből az olvasható, mégpedig egy [[Pomasanich Bernardin]] nevű szerzetestől, hogy Ibrahim szerette volna, ha Szapolyai helyett Gritti ül a királyi székbe.<ref>Grittinek ötvenezer arannyal tartozott ParagliPargali, s ha Gritti magyar király lesz, 80&nbsp;000 arany adót fizet majd a szultánnak, s az összegből a nagyvezír a tartozását leróhattja. [{{MEK|05700/05721/html/index.htm#d1e443}} Kertschmayr H.: Gritti Lajos].</ref><br>
Gritti felterjesztette annak tervét is, hogy Lengyelországot is nyerjék meg Szapolyai támogatására (a törökkel egyformán szövetségben). Mivel [[I. Zsigmond lengyel király]] és [[Litvánia]] épp háborút viselt [[III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem|III. Vaszilij]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz uralkodóval]], hogy kiiktassák az [[oroszok]]at, a [[fekete-tenger]]i török flotta a [[tatárok]]kal lerohanta volna [[Moszkva|Moszkvát]], így a [[lengyelek]] felszabadulnak és [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] ellen léphetnének hadba.
 
[[Kép:Verbőczy István.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Werbőczy István]] 1000 embert küldött Medgyes ostromához]]
Majláth serege azonban még aznap körbevette a várat. Hogy török segítség ne jöjjön, a [[Kárpátok]] déli szorosait lezárták. Szapolyai jóváhagyta Majláth fellépését és még [[Werbőczy István]] is 1000 embert küldött Váradról a támogatására.<br>
Budán közben elfogták Laszkyt és a [[Csonkatorony (Buda)|Csonkatoronyba]] zárták. Gritti pedig levelet küldött IV. Péternek Moldvába, aki néhány napon belül tizenkétezer fős sereggel Medgyesre küldte Huru nevű vazallusát. De Huru megállapodott Majláth-tal és Vladdal, s csatlakozott az ellenséghez, így Gritti helyzete reménytelenné vált. Mivel sem Szulejmán, sem ParagliPargali nem értesült az esetről, ezért török támogatást sem kaphatott volna.
 
Az ostromlók a körülvett Medgyest először csak ágyúval lőtték és éheztették, a módszeres ostrom csak [[szeptember]] közepén kezdődött el. A vár sáncai mögött Gritti katonái egy-egy alkalommal kitörtek, de a magyarokat nem számítva, a többi csapatnak fogalma sem volt az őket körülvevő területről, mert a vár megerősítésekor nem volt idejük alaposabb terepszemlét tartani a számukra eléggé idegen helyen, így a helyismeret hiánya miatt nem tudtak eredményesen harcolni Majláth és Vlad katonái ellen.<br>
 
[[Fájl:Martinuzzi (Fráter) György.jpg|200px|bélyegkép|Martinuzzi (Fráter) György]]
Gritti halálát Magyarországon mindkét tábor hívei kitörő örömmel fogadták. Ferdinándot [[október 3.|október 3]]-án értesítették a kormányzó haláláról. Ferdinánd és [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]] özvegy királyné ettől kezdve abban reménykedett, hogy majd Szulejmán Szapolyai ellen fordul és végre minden akadály elhárul az elől, hogy az egész [[Magyar Királyság]] Habsburg kézbe kerüljön. A remények ezúttal sem teljesültek, noha Gritti halála miatt Velence is SzapolyaSzapolyai királysága ellen fordult.<br>
Szulejmán környezetéből egyedül csak ParagliPargali Ibrahim volt, akit bosszú fűtött barátja halála miatt. Szulejmán nem tett a ennek érdekében semmit, hanem csak „enyhén” elmarasztalta Szapolyait. Ibrahimnak már nem lehetett nagy beleszólása a hatalomba, sőt az ő napjai is meg voltak számlálva. Ibrahim ajánlotta be Grittit a Portánál, ezzel pedig ha nem is közvetlenül, de érintve volt abban, hogy a velenceiek alaposabb betekintést nyertek Gritti révén a török ügyekbe. Gritti azonkívül a Szulejmán fő ellenségének tartott Habsburg Ausztria felé is közeledni próbált. Szulejmánnál erősödött [[ukránok|ukrán]] feleségének [[Rokszolana|Rokszolanának]] a befolyása, aki [[1536]]-ban rávette férjét, hogy ölesse meg ParaglitPargalit. ParagliPargali halálával Szapolyainak nem kellett már félnie Szulejmán büntetésétől, bár a Habsburg diplomácia a rágalom eszközével is megpróbálta ellene hangolni a szultánt, ahogy halála után a [[váradi béke]] beárulásával emlékét is igyekeztek befeketíteni. De mert az Oszmán Birodalom érdeke úgy kívánta, szövetségese „eltévelyedés”-ét megbocsátotta neki. Velence is rövidesen háborúba bonyolódott az Oszmán Birodalommal.
 
Gritti halála után [[Fráter György]] lépett fel Szapolyai legfőbb politikusaként, akiben a király nem is csalódott. György barát ugyanis megtöltötte a kincstárat és diplomáciájával jelentősen javított Szapolyai helyzetén, így a király végig megbízott benne.