„Trefort Ágoston” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
73. sor:
A gimnázium és a reáliskola az ő korában a magasabb tanulmányokra, a szellemi pályára készítette elő az uralkodó osztályok és a [[középosztály|középréteg]]ek gyermekeit. A szabadságharc leverése után a 8 osztályos gimnázium, mint az osztrák tanulmányi rendszer vált kötelezővé [[Magyarország]]on. A [[kiegyezés]]t követően a kapitalista termelés igényei megkívánták a középiskolai oktatás átalakítását. Eötvös [[1870]]-es törvénytervezetében leírja, hogy a középiskoláknak egyaránt biztosítaniuk kell az [[általános műveltség]]et, és a felsőbb tanulmányokra történő felkészítést. Trefort átdolgozta ezt a tervezetet, és próbálta elfogadtatni a diétával. Közben [[1879]]-ben bevezettette a [[Kármán Mór]] által előkészített gimnáziumi tanrendet. Ebben a [[humán tárgyak]], a klasszikus [[stúdium]]ok továbbra is nagy óraszámot birtokoltak. A [[reál tárgyak]]nak mintegy 30% jutott. Nagy eredmény az [[1883]]. évi XXX. törvénycikk, a középiskolai törvény. Ez biztosította a középiskolákban és a felekezeti gimnáziumokban az állam felügyeleti és ellenőrzési jogát. Továbbá a tanárképzésben is érvényesítette az állam vezető szerepét. A törvény a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] időszakának középiskolai alaptörvénye volt. A középfokú oktatást egységesen szabályozta, 8 osztályosnak ismerte el a gimnázium mellett a reáliskolát is. Egységesítette a tanórák számát. Ezen rendelet több mint 40 éven keresztül érvényben maradt. Megkönnyítette a reáliskolákban a gimnáziumba történő átlépést. Például a [[latin nyelv]]et bevezette az előbbi iskolatípusban, felemelte az évfolyamok számát 6-ról a már említett 8-ra, és az [[érettségi]]t is bevezettette. A felsőbb osztályokban lehetővé tette az ipari, gazdasági, vagy kereskedelmi szakképzést.
 
Trefort rendeleteiben szabályozta a polgári iskolák, középiskolák és a szakiskolák közötti átmenetet. Szabályozta a kereskedelmi iskolák szervezését. Javasolta az ipartanuló-iskolák és központi ipartanoda felállítását. 1879. december 1-én megalakul a [[BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája|Budapesti Állami Középipartanoda]]<ref>{{Cite web|title = A legnagyobb hazai műszaki könyvtár története|url = http://www.omikk.bme.hu/tudtort/29/fejezet-12.html|work = www.omikk.bme.hu|accessdate = 2016-01-29}}</ref>, amely 3 évfolyamos volt, és építőmestereket, előmunkásokat, művezetőket képzett. Vezetőjének megválasztotta Hegedűs Károlyt, illetve grazi állásából hazahívta [[Petrik Lajos]]<nowiki/>t, és kinevezte a kémia technológia tantárgy tanárának. [[1884]]-ben megszületett az iparostanonc-oktatást szabályozó XVII. törvénycikk is.
 
Trefort utolsó éveire mintegy negyvenezerre emelkedett az ipartanulók száma, vagyis megtette az első lépést a szakoktatás hálózatának kiépítésére. Ezekben az időkben javultak a népiskolák munkájának tárgyi feltételei is, emelkedett a tanintézmények és a tanulók száma is.
142. sor:
{{Klasszikus magyar irodalom}}
{{portál|irodalom||politika}}
{{DEFAULTSORT:Trefort Agoston}}
 
[[Kategória:Magyarország művelődéspolitikusai]]